Hungarikumok: a mennyiség a különlegességet venné el

Kultikus, de marginális – e szavakkal jellemezte a Világgazdaságnak a hazai mangalicatenyésztést Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének vezetője.

Tóth szerint a kuriózumnak számító hús sikerre számíthat a prémium kategóriás élelmiszerek világpiacán, ám egy hirtelen volumennövekedés éppen a fő vonzerőt jelentő exkluzivitást venné el. Az újkori mangalicatenyésztés igazi sikertörténet: egy már a kihalás szélére sodródott fajtát sikerült újjáéleszteni.
A fajta felvásárlási ára duplája a sertéshúsénak, ennek ellenére a tenyésztők nincsenek könnyű helyzetben. A 2007–08-as, elsősorban a magas takarmányárak miatt bekövetkezett krízist a gazdasági válság és a hazai kereslet visszaesése követte, ráadásul a 2009 óta a génmegőrzésre (vagyis a tenyészállatok megtartására) irányuló, egyedenként 80–150 eurós támogatást sem kapják. A piacra kerülés nem tudatos stratégia eredménye, igaz, nem is állítják elő ezeket a termékeket olyan mennyiségben, hogy érdemes legyen költséges kampányba kezdeni.
A mennyiség jelenti a fő akadályt a tokaji aszú piacának igazi bővülése előtt is – húzta alá Kiss István, a Tokaj Kereskedőház Zrt. vezérigazgatója is. Példaként az amerikai Wal-Marttal folytatott tárgyalásokat idézte fel: a világ legnagyobb kiskereskedelmi láncánál akkor érné meg a megjelenés, ha évente  6,4 millió palackot tudnának szállítani minőségben és fajtában is egyforma termékből. Ehhez képest, míg a rendszerváltás előtt 35 millió palack került ki minden évben az állami gazdaságtól, ma az éves termelésük mindössze 7 millió palack.