Hungarikum-törvény a nemzeti értékek védelmére
A kormány megalakulása óta kiemelt feladatként kezeli a magyar értékek védelmét, ezt a célt szolgálja Hungarikum-törvény, melyet a Kormány most fogadott el – mondta Giró-Szász András kormányszóvivő szerdán Budapesten, a kormányszóvivői sajtótájékoztatón.
A Hungarikum-törvényt a Vidékfejlesztési Minisztérium múlt év végén nyújtotta be az Országgyűlésnek, és várhatóan még a tavaszi ülésszakon tárgyalni fogják a képviselők – tájékoztatta az újságírókat Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.
A törvény végrehajtásából adódó feladatokra mintegy 500 millió forintot különítettek el a Miniszterelnökségen – közölte a kormányszóvivő.
A vidékfejlesztési miniszter emlékeztetett: a Hungarikum-törvény megalkotásáról 2008-ban az Országgyűlés kivételes politikai akarattal, azaz egyhangúlag döntött. Hozzátette: a most elfogadott Darányi Ignác Terv egyik fontos feladata és célja szintén a magyar értékek védelme.
Fazekas Sándor elmondta: a hungarikumok körébe tartoznak tárgyak, szellemi alkotások, kulturális javak, jelképek, valamint a magyar nemzettudatot megtestesítő alkotások, nemcsak Magyarországról, hanem a Kárpát-medencéből, sőt a világ minden tájáról.
A hungarikumokat először helyben, majd megyei és regionális szinten kívánják összegyűjteni. Ezekből az értékekből egy 13 fős bizottság állítja majd össze a magyar értéktárat, a legismertebbeket hungarikum-védjeggyel látják el.
A miniszter külön megköszönte a Hungarikum-törvény megalkotásában játszott szerepét Simicskó István (KDNP) országgyűlési képviselőnek, valamint Lezsák Sándornak, az Országgyűlés alelnökének (Fidesz).
Fazekas Sándor újságírói kérdésre válaszolva közölte: a hungarikumoknak és a hungarikum-védjegynek is piaci jelentősége van, mivel ezeket a termékeket az emberek már most keresik. A hungarikumok növelhetik a versenyképességet, előállításuk további munkahelyeket is teremthet. Közölte: a magyar élelmiszerek körében jelenleg 34 védjegyet alkalmaznak. Emlékeztetett arra, hogy a magyar termék elnevezés használatát a Vidékfejlesztési Minisztérium a magyar termékrendeletben szabályozza. Ez csak élelmiszerekre vonatkozik, eltérően a Hungarikum-törvénytől, amelyben nem csak élelmiszerek szerepelhetnek. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Orbán Viktor: jövőre reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés
Reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés 2025-ben Magyarországon –…
Tovább olvasom >Nehéz helyzetben a sertéshúságazat: emelkedő költségek, csökkenő fogyasztás és átalakuló szokások
Évek óta kihívásokkal néz szembe a hazai és az uniós…
Tovább olvasom >Az NGM tájékoztató levélben kéri az embereket, hogy költsenek
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tájékoztató levélben fogja értesíteni az önkéntes…
Tovább olvasom >