GKI: Hova tűnt a magyarok munkakedve?
A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2016 novemberi reprezentatív (987 cég által megválaszolt) vállalati felmérésében többek között azt vizsgálta, hogy melyek azok a problémák, amelyek miatt a vállalatok nem képesek a megfelelő munkaerő felvételére. A munkára jelentkezők szakmai képzetlensége, szakmai alkalmatlansága, alacsony motiváltsága, illetve a kínált kereset alacsony szintje került a fókuszba.
Fontos megkülönböztetni a szakmai képzetlenséget és a szakmai alkalmatlanságot. Míg előbbi azokat takarja, akik az adott szakmát nem tanulták, addig utóbbi a szakma azon elsajátítóit jelenti, akik a képzés elvégzése ellenére sem alkalmasak az adott munkára.
(*A válaszok –100-tól +100-ig terjedő skálára való átalakítása egy szokásos nemzetközi módszer)
A megfelelő munkaerő megtalálása során a cégeknél jelentős problémaként szerepel az alacsony motiváltság (+43). Második helyen szerepel, hogy nem megfelelő képzettséggel jelentkeznek munkára (+41), melyet a szakmai alkalmatlanság követ (+38), s végül a sort a kínált alacsony kereset zárja (+28).
A motiválatlanság súlyos következményekkel jár a (munkavégzés hatékonyságának s egyben a munkamorálnak a romlása), ami a cégen belüli magas fluktuációhoz is vezethet. Mind az érdektelenség okozta hatékonyságvesztés, mind a fluktuáció növekedése költségeket okoz a vállalatnál, melyeknek hatásai már rövid távon is érezhetők. A nem megfelelő szakképzettség, illetve a szakképzettség ellenére jelentkező alkalmatlanság egyaránt a szakképzési rendszer súlyos zavaraira mutat rá. Egyfelől nem képez a rendszer olyan szakmákra, amelyekre igény lenne, másfelől akiket képez, azoknak nem megfelelő a tudásszintje.
A potenciális munkavállalók alacsony motiváltsága leginkább a 150 fő feletti létszámmal rendelkező vállalatokat érinti, a válaszadók a maximális +100 pontból átlagosan 53-ra értékelték ezt a szempontot. A további méretkategóriák esetében is az értékek magasak, ugyanakkor a „motiválatlansági átlag” alatt maradtak.
Kiemelkedő a motiválatlanság az FMCG-szektorban
Az ágazatok többségében jelentős probléma a munkavállalók alacsony motiváltsága. Ezek közül kiemelkedő a kereskedelem (+64), a könnyűipar (+58), a gépipar (+55) és az élelmiszeripar (+53). Ez nem meglepő, hiszen ezen iparágakban tevékenykedő cégek többsége több műszakra keres munkaerőt, és jellemzően alacsony fizetést kínálnak emellé. A munkavállalók lelkesedését továbbá visszavetheti az elvégzendő feladatok monotonitása és az előrelépési lehetőségek korlátoltsága.
Összességében tehát a vállalatok vezetői nem az alacsony bérszintben látják a problémát, mint inkább a szakmai alkalmatlanságban és képzetlenségben, s legfőképp a motiválatlanságban. Míg a szakmai nehézségeket a képzési rendszer átgondolása, s annak kereslet- és jövőorientált átszervezése oldhatná meg, addig az utóbbi jóval bonyolultabb probléma. A munkakedv és a munkahatékonyság javításához szükséges, de nem elégséges eszköz önmagában a béremelés.
Kapcsolódó cikkeink
Júliusban a GKI konjunktúra indexe enyhén csökkent
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU támogatásával végzett –…
Tovább olvasom >Trenkwalder: tovább nőtt a fizikai dolgozók átlagos órabére
A fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó…
Tovább olvasom >Nagy áremelési hullám várható a kereskedelemben
2025 első felében általánosan csökkenő áremelési szándékokat tapasztalt a GKI…
Tovább olvasom >További cikkeink
Júliusban a GKI konjunktúra indexe enyhén csökkent
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU támogatásával végzett –…
Tovább olvasom >A mai nappal feléljük a Föld erőforrásait, és ebben már vaskosan benne van valami, amire nem is gondolunk
Július 24-én van idén a globális Ovreshoot Day, vagyis a…
Tovább olvasom >Megállíthatatlanul drágul a kenyér – és vele együtt minden a pékségből
A kenyér a magyar családok asztalának alapdarabja, mégis egyre kevesebben…
Tovább olvasom >