A magyar gazdák aktívan beleszólnak a Közös Agrárpolitika alakításába

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívásainak is köszönhetően aktívak voltak a magyar gazdálkodók az uniós Közös Agrárpolitikával (KAP) összefüggő konzultáció során: hazánkból érkezett a hatodik legtöbb vélemény a reform tervezéséhez. A válaszadók közel kétharmada támogatja, hogy a mezőgazdasági termelők közvetlen támogatása megmaradjon.

Ha csak a gazdálkodók válaszait nézzük, még előkelőbb, ötödik helyen szerepel hazánk, olyan népes agrártársadalommal rendelkező országoknál is aktívabban részt véve a véleménynyilvánításban, mint Lengyelország, Belgium, Olaszország vagy Románia. Magyarországról érkezett a gazdálkodói válaszok 4,6 százaléka a KAP reform­jának alakításához.

A válaszadók többsége a KAP előtt álló legfontosabb kihívásként a méltányos életszínvonal biztosítását, a környezeti terhelésből és a természetierőforrás-szükséglet növekedéséből eredő problémák kezelését, illetve az éghajlatváltozás mérséklését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást tartotta legfontosabbnak. A válaszadók többsége úgy gondolta, hogy a jelenlegi KAP ezekre a kihívásokra csak bizonyos mértékig tud válaszokkal szolgálni.

A várható menetrend szerint 2019–2020-ra várható a végleges KAP-rendeletek megjelenése, amelyek meghatározzák majd a 2021 utáni uniós agrárpolitika kereteit. //