Hullik a horvát marha
Horvátországban lépfene okozott hirtelen elhullást a marhaállományban Split-Dalmát és Sibenik-Knin megyében, a hatóságok korlátozási zónákat hoztak létre és megkezdték az állatok oltását – közölte hétfőn a horvát mezőgazdasági minisztérium.
A zárlat több járásra is vonatkozik mindkét megyében.
A Horvát Állatorvosi Intézet (HVI) péntek este jelentette be, hogy lépfenefertőzést erősítettek meg Vrlika járásban, szombaton pedig két újabb pozitív eredményt regisztráltak a Maovica település környékéről származó elhullott szarvasmarhákból vett mintákban.
A horvát sajtó először két hete számolt be a szarvasmarhák hirtelen, látható klinikai tünetek nélküli elhullásáról.
Az erre felhatalmazott állatorvos vizsgálatot végzett az állatállományon, és az elhullott szarvasmarhák tetemét további mintavételre küldte, hogy kizárják a betegség bakteriális és vírusos eredetét.
A minisztérium hétfői közleményében emlékeztet arra, hogy a lépfenét a Bacillus anthracis baktérium okozza, amely arról ismert, hogy rezisztens spórákat termel, amelyek évtizedekig is életben maradhatnak a talajban.
A betegség házi- és vadon élő állatokban (szarvasmarha, juh, kecske, ló, sertés és vad) fordul elő, de emberre is átterjedhet.
Kérődzőknél a betegség nagyon gyors és halálos lefolyású, gyakran egyértelmű tünetek nélkül. Támolygás, remegés, légzési és emésztési zavarok figyelhetők meg az állatoknál. Az elhullás után a tetemek felfújódnak és véres váladékozás látható a testnyílásokból.
A fertőzött állatokat nem kezelik. A betegség terjedésének megfékezése érdekében ellenőrző intézkedéseket vezetnek be a hatóságok: elrendelik a mozgáskorlátozást, az elhullott állatok tetemének ártalmatlanítását, a tisztítást és fertőtlenítést, valamint a rágcsálóirtást és a kötelező oltást.
A lépfene szennyezett élelmiszer (fű, széna) fogyasztásával vagy a környezetből származó spórák belélegzésével terjed.
A spórák akkor képződnek, amikor a baktériumok oxigénnel érintkeznek, és évekig aktívak maradhatnak a talajban és a vízben.
A lépfene ritkán az embert is megfertőzi (zoonózis), ha érintkezésbe kerül a beteg állattal, annak szövetével vagy a lépfene spóráival.
Kapcsolódó cikkeink
A változó körülményekhez való alkalmazkodás nélkül sötét jövő vár a magyar agráriumra
Bár Európa-szerte kedvezőbb terméshozamokat jeleznek előre az uniós szakértők, Magyarországon…
Tovább olvasom >Bőséges termés, drága kenyér – Horvátországban a jó búzaév ellenére is nőnek az árak
Bár kivételesen jó búzaterméssel zárul a 2025-ös aratási szezon Horvátországban,…
Tovább olvasom >300 millió eurós finanszírozáshoz jutott a horvát Studenac
A horvát Studenac kiskereskedelmi lánc 300 millió eurós finanszírozási csomagot…
Tovább olvasom >További cikkeink
A GVH vizsgálatai szerint nem a kiskereskedelem a ludas az áremelkedésekben
Nem a kiskereskedelem a felelős a tej, a tejtermékek és…
Tovább olvasom >Siófok, Budapest és Eger népszerűsége a nyáron is töretlen a magyar vendégek körében
Siófok továbbra is a legvonzóbb nyári úti cél a magyarok…
Tovább olvasom >Visszatér az ország első homoktövis szüreti eseménye – az ESBANA Élményszüret 2025-ben a Szedd Magad Fesztivál hivatalos programja lett
Második alkalommal is megrendezik Magyarország egyetlen nyílt homoktövis élményszüretét Tápiószentmárton…
Tovább olvasom >