Hullámzik az EU-s vágóhidak teljesítménye

Hullámzó a vágóhidak teljesítménye.

2020 októberében és novemberében felpörögtek a sertéseket feldolgozó vágóhidak az Európai Unióban – derült ki az Eurostat adatbázisából. Több országban decemberben is kitartott még a növekedés, majd januárban és februárban egy visszaesés volt tapasztalható a vágóhidak termelésében, amit előbb egy erős megugrás követett márciusban, majd egy lassú visszarendeződés. Az októberi-novemberi, illetve néhol még decemberi növekedés hátterében vélhetően a közelgő ünnepek álltak, és az, hogy a vágóhidak mindent megtettek, hogy ki tudják elégíteni a fogyasztói igényeket. Ugyanígy a márciusi kiugró eredményeket is a húsvéti időszakra való felkészüléssel lehet magyarázni.

Az Európai Unió vágóhídjain 2020 októberében 1981,2 ezer tonna sertést öltek le, ez novemberben a kiemelkedő 2050,1 ezer tonnára nőtt, decemberben pedig 2012,7 ezer tonna volt a sertésfeldolgozás. Januárban ez a szám 2018,5 ezer tonnára nőtt, majd februárban több mint 70 ezer tonnával csökkent, 1945,2 ezerre. Ezek után a márciusi csúcs 2173,4 ezer tonna volt, ahonnan áprilisra és májusra a tavaly októberi szint alá csökkent a vágások mennyisége, 2021. májusában alig 1878,1 ezer tonnányi sertést öltek le a vágóhidakon.

Az EU talán legnagyobb sertéshús feldolgozóinál, a spanyoloknál a nem véglegesített számadatok szerint tavaly októberben 436 ezer tonna vágott sertést termeltek a vágóhidak, ez novemberre felugrott 461,8 ezer tonnára, ám a decemberi termelés már nem érte el ezt a szintet. Egy erősebb január és egy gyengébb február után márciusban a spanyol vágóhidak 463,2 ezer tonnányi sertést vágtak le, de a rá következő két hónapban itt is az előző év végi szint alá csökkent a termelés, áprilisban 412,6, májusban pedig 421,9 ezer tonnányi sertést vágtak le. Hasonló számokat találhatunk Németország adatait vizsgálva. A német vágóhidak 2020 októberében 432 ezer tonna sertést vágtak le, és a termelés novemberben még nőtt egy keveset, de decemberre visszaestek 417 ezer tonnára. A következő két hónapban előbb 17 ezer tonnával nőtt, majd ugyanennyivel csökkent a vágások mennyisége, a márciusi csúcs pedig elérte a 451 ezer tonnát. A német vágóhidakban azóta viszont egyre kevesebb sertést vágnak, áprilisra bőven az októberi szint alá zuhant a termelés, májusban pedig folytatódott a csökkenés.

Az unió 3. legnagyobb sertésfeldolgozója Franciaország, ahol tavaly októberben a nem véglegesített adatok szerint 187,1 ezer tonna sertést vágtak a vágóhidakon. Meglepő módon itt novemberben volt egy komolyabb visszaesés, amit aztán egy erősebb december követett. Az év eleje ugyanazt a mintát mutatja, mint mindenhol, a márciusi csúcs során 204 ezer tonnányi sertést vágtak le, amit egy fokozatosabb visszaesés követett. Franciaország tekintetében vannak júniusi adatok is, ezek viszont ismét emelkedő tendenciát mutatnak, a vágóhidak termelése visszatért a tavaly októberi szintre. Franciaországtól épp csak egy kicsit maradt le Lengyelország, ahol az októberi 176,7 ezer tonnás termelés után a vágóhidak működése novemberben erősödött, majd kissé lecsökkent. A lengyel vágóhidak a márciusi csúcs során viszont csaknem utolérték a franciákat, 201,3 ezer tonnával. Áprilisban ehhez képest egy csaknem 25%-os visszaesés volt a vágóhidak működésében, 156,8 ezer tonnára esett vissza a termelés, ami májusban 162,6 ezer tonnára nőtt.

A magyar vágóhidak 2020 októberében 38,6 ezer tonna sertést vágtak le, ez novemberben 39,4 ezer tonnára, majd decemberben 39,9 ezer tonnára nőtt. Januárban 37 ezer tonna sertéshúst termeltek a magyar vágóhidak, ez minimálisan nőtt februárban, ám a márciusi csúcsot (42,1 ezer tonna) követően a hazai termelés is visszaesett kissé. Áprilisban 36,2 ezer tonna sertést vágtak a hazai üzemekben, de májusra 38,2 ezer tonnával már majdnem ismét elértük a tavaly októberi szintet, júniusban 39,2 ezer tonnával pedig meg is haladtuk azt. A magyar vágóhidak stabilan az Európai Unió középmezőnyébe tartoznak, és a magyarországi számokat vizsgálva az is megállapítható, hogy a hazai üzemek működése nem mutatott olyan mértékű hullámzást, mint a többi felsorolt tagállamokban.

A júniusi adatokból azonban még nem látszik az, hogy milyen kritikus helyzetbe került a magyar sertéságazati egyensúly. Egyre több helyről lehetett hallani, hogy a vágóhidak nem tudják tartani az év elején szerződésben rögzített átvételi gyakorlatukat sem a felvásárolt darabszámot, sem az átvételi árat illetően, ahogy azt az Agrárszektor is megírta. (Szedlák Levente, agrarszektor.hu)