Hulladékból erőforrás: új életet kapnak a húsipar melléktermékei
A húsfeldolgozás során keletkező melléktermékek hosszú ideig hulladékként voltak kezelve, ma azonban egyre több területen értékes alapanyaggá válnak – legyen szó takarmányozásról, energia-előállításról vagy akár a kozmetikai iparról. A megfelelő feldolgozásnak és szigorú szabályozásnak köszönhetően ezek az anyagok a körforgásos gazdaság fontos építőköveivé léptek elő – írja az Agrárszektor.
Fehérje a takarmányban
A húsipari melléktermékek közé tartoznak többek között a vér, csont, zsír, bőr, belsőségek és egyéb nem elsődlegesen emberi fogyasztásra szánt részek. Ezekből készülnek például a húsliszt, vérliszt, csontliszt vagy tepertőliszt, melyeket főként állati takarmányok – baromfi, sertés – fehérjedús kiegészítőjeként használnak. A tejipari melléktermékek, mint a savó vagy író, szintén ideálisak a fiatal állatok takarmányozására.
A takarmányozási célú felhasználást szigorúan szabályozzák, különösen a szivacsos agyvelőgyulladás (BSE) terjedésének megelőzése érdekében.
Biogáz: energiává válik a szerves hulladék
A húsipari és tejipari melléktermékek egy másik ígéretes felhasználási területe az energetika. Anaerob (oxigénmentes) körülmények között történő lebontásukkal metánban gazdag biogáz állítható elő, amely fűtésre, áramtermelésre, sőt akár biometán formájában földgázhálózatba táplálva is hasznosítható. A vágóhídi hulladékok – például vér, zsírok, gyomortartalom – mellett a lejárt tejtermékek, konyhai maradékok és hígtrágya is kiváló alapanyag.
A biogáztermelésnek környezetvédelmi előnyei is vannak: csökken a trágyatárolók metánkibocsátása, kevesebb kellemetlen szag keletkezik, és a visszamaradó biotrágya homogénebb, könnyebben hasznosítható a mezőgazdaságban, mint a kezeletlen változata.
Kollagén, zselatin és más ipari alapanyagok
A húsipari melléktermékek fontos szereplői a gyógyszer- és kozmetikai iparnak is. A csontból, bőrből nyert zselatin például lekvárok, édességek, tortazselék összetevője, de kapszulák és krémek alapanyagaként is használják. A kollagén, keratin és egyéb állati fehérjék értékes komponensei a szépségiparnak. Emellett technikai zsírokból kenőanyagok, szappanok is készülnek.
A szigorú szabályozás biztonságot jelent
Fontos tudni, hogy az állati eredetű melléktermékek kezelése és újrahasznosítása szigorú közegészségügyi és állategészségügyi előírásokhoz kötött. A cél: minimalizálni a betegségek terjedésének kockázatát, miközben fenntartható módon hasznosítjuk azokat az anyagokat, amelyek korábban felesleges hulladékként végezték.
A húsipari melléktermékek újrafelhasználása így egyszerre szolgálja a fenntarthatóságot, az energiafüggetlenséget és az élelmiszerlánc hatékonyabb működését – nem csoda, hogy a körforgásos gazdaság egyik kulcselemévé vált.
Kapcsolódó cikkeink
Rovaralapú élelmiszerek: miért nem váltják le a hagyományos húsokat?
Bár az utóbbi években a rovartenyésztést a hagyományos hústermelés környezetbarát…
Tovább olvasom >Tíz éven belül jelentősen nő az állati eredetű élelmiszerek globális fogyasztása
A FAO és az OECD friss jelentése szerint a világ…
Tovább olvasom >Drágul a csirke, drágul a tojás – ez vár most a magyar vásárlókra
Jelentős áremelkedés zajlott le a hazai baromfipiacon az elmúlt hónapokban…
Tovább olvasom >További cikkeink
Augusztusban jelentősen javult a lakosság gazdasági közérzete a Századvég szerint
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2025. augusztusi felmérése alapján a lakosság…
Tovább olvasom >Magyar szakember az idei ICCO Global Awards zsűrijében
Szabó Judit, a hazai McDonald’s vállalati kommunikációs és fenntarthatósági vezetője…
Tovább olvasom >Szelektíven gyűjteni felelősség – Ne hagyjuk ki az italos kartont sem!
A környezet védelme közös ügyünk. Ennek egyik legegyszerűbb, mégis rendkívül…
Tovább olvasom >