Hová lett a kukorica?

A legutolsó hivatalos előrejelzés szerint 130 ezer hektárnyival csökkent a kukorica vetésterülete Magyarországon a tavaly őszi, illetve tavaszi adatokhoz képest – olvasható az agrarszektor.hu-n. A meglepő változás oka mindössze annyi, hogy míg eddig bevallásos alapon határozták meg az országban a gabona vetésterületét, most már hivatalos adatok alapján teszik azt. Többek között erről volt szó a Kelet-magyarországi Agrárfórumon Hajdúböszörményben.

Az idei már a második év, hogy a kukorica globális készletmennyisége csökken, és 2018-ban is alacsonyabb termésmennyiség – 1,05 milliárd tonna – várható, mint amennyi a felhasználás mértéke – közölte Bidló Gábor, a Budagabona Kft. ügyvezető igazgatója. Magyarországon az utóbbi években jellemzően 1 millió hektár körül volt a kukorica vetésterülete, a legfrissebb adatok szerint azonban 130 ezer hektárnyival kevesebb jelenleg a vetésterület, mint amit tavaly ősszel, illetve tavasszal lejelentettek. Ennek valószínűleg az az oka, hogy eddig a gazdák bevallásai alapján határozták meg a területek nagyságát, most azonban a hivatalosan bejelentett földterületek alapján úgy tűnik, eltűnt több mint 100 ezer hektár kukorica. Ez azt is jelentheti, hogy van 10 százaléknyi terület, amely sehova sem jelentettek le – mondta az ügyvezető igazgató.

Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója szerint meglepő az új adat a kukorica vetésterületével kapcsolatban, elmondása szerint ők ugyanis rekordközeli termésmennyiséget várnak idén. Ugyanez igaz Romániára és Bulgáriára is, az előzetes adatok alapján ugyanis ott is magas lesz a kukorica termésmennyisége. A cégnél felhasznált kukorica 25 százalékából lesz társtermék, és mivel a Hungrana idén csatlakozott a Nemzeti Fehérjeprogramhoz, az a cél, hogy minél több kukorica maradjon Magyarországon.

Jelentősen megváltozott a búza globális helyzete az elmúlt a hetekben, amely döntően a szárazságnak, és a hosszú csapadékmentes heteknek köszönhető – emelte ki Bidló Gábor. Jelenleg a világ északi felén látványos termésmennyiség-csökkenés tapasztalható, és több év után most először úgy tűnik, hogy a globális termelés mennyisége nem fogja meghaladni a felhasználást, ami azt jelenti, hogy vége van a korábbi évek készletfelhalmozásának. Ehhez mérten jelenleg folyamatosan emelkedik a búza ára. Az Európai Unióban sem túl rózsás a helyzet, 2018-ban ugyanis mintegy 21 százalékkal kevesebb volt a betakarított búza mennyisége, mint 2017-ben. Németországban és Franciaországban volt a leglátványosabb a változás, 20,8 és 13,6 százalékkal kevesebbre becsülik a termésmennyiséget a tavalyi évhez képest – tájékoztatott a szakember.

A Karád Agrár Kft. tulajdonosa, Csáti Tamás szerint idén a legfontosabb prioritás a búzával kapcsolatban az, hogy megfelelő mennyiség álljon rendelkezésre Magyarországon a belföldi piac számára, a kereskedők legfőbb feladata pedig, hogy a raktárkapacitásaik folyamatosan fel legyenek töltve. Problémát okozhat azonban az export, főleg akkor, ha a lengyel és az olasz piac is beindul, mert akár 230 eurós ár is lehet tonnánként. A szakember biztos abban, hogy az árak emelkedni fognak, de valószínűleg csak addig, amíg a keresletet ki nem elégítik. Pozitív lehet azonban a magyar mezőgazdaság számára, hogy Németország és Olaszország nagyon sok búzát vásárol majd idén, ha pedig ezt a gazdák időben kihasználják, akkor akár extraprofitra is szert tehetnek.

Ha a takarmánypiacot nézzük, akkor érzékelhető, hogy jelentősen megváltoztak a vevői igények az elmúlt években, ami azt jelenti, hogy egyre több gazda szeretné, hogy fixálva legyenek a takarmányárak – közölte Makai Szabolcs, a Cargill Takarmány Zrt. elnök-vezérigazgatója. A cég takarmánybúzából készíti a takarmányokat, nem éri meg ugyanis számukra, hogy malmi búzát használjanak.

A talaj sokkal nagyobb figyelmet érdemel, Magyarországon ugyanis egyre jobban savanyodnak a talajok, és ez komoly minőségbeli romlást okozhat a búza- és a kukoricapiacon egyaránt – hangsúlyozta Wágner József, a Carmeuse Hungária Kft. mezőgazdasági üzletfejlesztője. A talaj meszezése jó opció lehet a talaj és a gazdálkodás minőségének javítása érdekében, ez azonban olyan folyamat, amelyet hosszú távra kell tervezni. Habár az utóbbi évek időjárása nem kedvez a talajoknak Magyarországon, elő lehet készíteni őket arra, hogy több vizet tartsanak meg, és jobban viseljék a szélsőséges időjárási körülményeket – tette hozzá.

Idén nagyon sok területen volt belvíz az országban, ezért a vízgazdálkodás kérdésének az egyik legfontosabbnak kellene lennie – hangsúlyozta Ádám Jenő, az Ádám és Társa Kft. ügyvezető igazgatója. Az is lényeges, hogy ne csak 100 ezer hektáron legyen öntözés, hanem sokkal többön. A szakember úgy véli, ez elengedhetetlen ahhoz, hogy jó minőségű búza legyen Magyarországon, amit jó áron el lehet adni.

A mostani betakarítási adatok azt mutatják, hogy sok a gyenge minőségű búza, aminek az az oka, hogy sok gazda megvárja, hogy a helyén száradjon meg a gabona, ha pedig váratlanul jön egy csapadékos idő, akkor tönkreteszi a minőséget. Ádám Jenő szerint fontos a jó betárolás, ami azt jelenti, hogy hűtve tároljunk, egészítsük ki fertőtlenítéssel és így akár a toxinmennyiséget is csökkenthetjük. (agrarszektor.hu)