Hosszú távon nőhet a tejfogyasztás, rövid távon az ágazat túlélése a tét

Bár az előrejelzések szerint hosszú távon nő a hazai tejfogyasztás, ez aligha nyugtatja meg a somogyi gazdaságok vezetőit – írja a sonline.hu.  Drága takarmány, hullámzó felvásárlási árak, s az országba áramló hatalmas mennyiségű import áru – főként ez borzolja a kedélyeket. Számos cég adósságspirálba került, a hiteltörlesztés egyre nyomasztóbb teher számukra.

Amíg a nagyobb vállalkozásokat szinte megtizedelte a visszatérő ágazati válság, addig a családi gazdaságok száma erőteljesen megcsappant. Sok olyan somogyi falu van, ahol elvétve találni egy-két tehenet, noha korábban virágzott a gazdaság.

– A folyékony tejtermékek iránti globális kereslet 30 százalékkal nő a 2010 és 2020 közötti időszakban – áll a Tetra Pak legfrissebb, száz ország tejfogyasztási szokásait vizsgáló tanulmányában. A növekedés hátterében három fő tendencia – a globális gazdasági növekedés, az urbanizáció valamint a fejlődő országok középosztályának dinamikus bővülése – áll. A cég beszámolója szerint mindez azt jelenti, hogy a világ jelenlegi 270 milliárd liternyi éves tejfogyasztása az évtized végére eléri a 350 milliárd litert.

– Igaz, ez a növekedés nem mindenhol lesz tapasztalható – hívták fel a figyelmet. – Ugyanis iparági előrejelzések szerint Észak-Amerikában és Európában a tejfogyasztás kis mértékben ugyan, de csökkenni fog, míg hazánkban – az elmúlt években tapasztalható csökkenést követően – valamelyest újra növekedésnek indul.

Udvari János, a nagybajomi Mezőgazdasági Zrt. főállattenyésztője úgy látja: bár némileg javult a tejpiac pozíciója, viszont még most sem rózsás a helyzet. – Sokat mondó tény, hogy az első negyedéves felmérések szerint országosan csökkent a megtermelt tej mennyisége – részletezte. – Hiába emelkedett némileg az átvételi ár, az alapvető pénzügyi problémákat ez nem oldotta meg. Tavaly ilyenkor nagyjából 70 forintot kaptunk egy liter tejért, jelenleg 85-90 forintot, ám az ideális 100-110 forint lenne.

Ebből ugyanis már futná fejlesztésre is. Csakhogy az ágazat korábbi mélyrepülése nyomán nagyszabású fejlesztésre egy darabig aligha gondolhatnak a nagybajomiak. A korábban felvett hitelek törlesztésére fordítják a rendelkezésre álló bevétel egy részét, s persze abban bíznak, hogy belátható időn belül normalizálódik a piaci kilátás.

– A korábbi labilis helyzet következménye, hogy jó pár ismert gazdaságban felszámolták, végérvényesen megszüntették a szarvasmharha-ágazatot – szűrte le a következményeket Müller János, a mezőgazdasági termelők érdekvédelmi szövetségének somogyi titkára. Úgy vélte: a literenkénti 20-30 forintos ráfizetést tartósan nem tudták elviselni a cégek, ezért hozták meg a szomorú döntést.

Ez a tendencia figyelhető meg a somogyi apró falvakban is. Kovács János jákói polgármester szerint a környező négy faluban elvétve tartanak teheneket. A közel 650 lelkes Jákóban pillanatnyilag hét családnál csaknem 200 szarvasmarha van. Szakemberek szerint ha valóban több tej fogyna, az ágazat megerősödne, akkor annak számos területen kedvező következménye lenne. Szommer Gábor, a kaposvári tejüzem kereskedelmi igazgatója azt mondta: a termelők és a feldolgozók egy liter tej után 20 forintot fizetnek ki különböző adók formájában és fizetésként.

Vagyis – szerinte – ha a mostaninál kevesebb külföldi tej-, illetve tejtermék áramlana az országba, úgy vélhetően nemcsak az ágazat mutatói javulnának, hanem seregnyi új munkahely is létesülne. – Az árréssel és a jövedelmezőséggel van probléma – vont mérleget a cégvezető. Rámutatott: európai mércével nézve is túl sok import áru érkezik az országba. Egyes adatok szerint a magyar tejtermékek aránya manapság csupán 65 százalék. A többit Szlovákiában, Németországban vagy Lengyelországban készítették – írja a sonline.hu.