Hosszabbodott a munkakereséssel töltött idő
A kiskereskedelem tervezése szempontjából a legfontosabb makrogazdasági adatok közé a munkanélküliség és a keresetek alakulása tartozik. 2010-ben mind a foglalkoztatottak száma, mind aránya a 2009. évi szinten stabilizálódott, miközben a munkanélküliek száma és aránya tovább nőtt – derült ki a KSH 2010 folyamatait soroló évzáró adataiból.
2010-ben a 15–64 éves népességen belül a foglalkoztatottak száma átlagosan 3 millió 750 ezer fő volt, a foglalkoztatási arány pedig 55,4 százalékot tett ki, így a foglalkoztatás mindkét mutatója megegyezett az egy évvel korábbival.
2010-ben valamennyi korcsoportot növekvő munkanélküliség jellemezte. Közülük a legmagasabb a munkanélküliségi ráta a 15–24 éves fiatalok körében, ez tavaly 26,6 százalékot tett ki, ami gyakorlatilag megegyezett a 2009. évivel.
A 25–54 évesek, azaz az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája egy év alatt 9,1 százalékról 10,4 százalékra emelkedett. 2009-ben és 2010-ben egyaránt jelentősebben változott a munkanélküliek álláskeresésének időtartam szerinti összetétele. 2009-ben emelkedett az újonnan munkanélkülivé váltak aránya, míg a tartósan, legalább egy éve állást keresőké csökkent. Ezzel szemben 2010-ben számottevően megnőtt a tartósan munkanélküliek és mérséklődött az újonnan belépők száma. Mindeközben a munkakeresés átlagos időtartama 1,5 hónappal, 18 hónapra hosszabbodott.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők száma éves átlagban 583 ezer főt tett ki, ami 3,7 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. n
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
KSH: az ipari termelés 7,2 százalékkal csökkent szeptemberben
2024 szeptemberében az ipari termelés volumene 7,2, munkanaphatástól megtisztítva 5,4…
Tovább olvasom >A dolgozó fiatalok többsége fizetésemelésre számít
Saját fizetésük alakulását tekintve a dolgozó fiatalok többsége, 75 százaléka…
Tovább olvasom >Banai Péter Benő: jövőre a magyar gazdaság 3 százalék fölött növekedhet
Jövőre a magyar gazdaság, a gazdasági semlegesség értékelvű politikájára támaszkodva…
Tovább olvasom >