Horvátországban gyorsulhat az infláció – drágább lesz a nyaralás is

A CNB adatai szerint a horvát GDP 2024-ben 3,9 százalékkal nőtt, az előrejelzések szerint azonban a bővülés 2025-ben és 2026-ban átlagosan 3 százalékra lassul. Bár a reáljövedelem tovább emelkedik, a növekedés üteme fokozatosan mérséklődik, ami visszafogja a fogyasztást, különösen az élelmiszerárak drágulása miatt.

A beruházások az EU-forrásoknak köszönhetően még mindig erősek maradhatnak, ám a turizmus árversenyképessége romlik. A szolgáltatásexport 2026-ban alig haladhatja meg a 2024-es szintet, miközben a horvát lakosság egyre nagyobb arányban választja a külföldi utazást, ami növeli a szolgáltatásimportot. Ez a nettó külső keresletet negatívan érinti.

A foglalkoztatottság növekedése 2025-ben 2,7 százalékra mérséklődhet a 2024-es 3,3 százalék után, majd 2026-ban tovább lassulhat 1,8 százalékra. A munkanélküliségi ráta 2026-ra 4,5 százalékra csökkenhet. Az átlagbérek emelkedése a korábbi 15 százalék körüli szintről 2025-ben várhatóan 10 százalék alá lassul, a reálbérek növekedése pedig 12-ről 6 százalékra mérséklődhet.

A harmonizált fogyasztói árindex alapján az infláció 2025-ben 4,2 százalék lehet a 2024-es 4 százalék után, míg a nemzeti index 3,6 százalékra gyorsul a korábbi 3-ról. A drágulást elsősorban a gáz-, áram- és hőárak 2024 végi és 2025 eleji emelése, valamint az élelmiszerárak tartós növekedése hajtja. Az élelmiszerárak drágulását a magasabb alapanyagárak, a bérek költségbe épülése és az erős belföldi kereslet is fokozza.

A CNB szerint 2026-tól lassulhat a drágulás, de 2025-ben a horvátországi nyaralás költségei még magasabbak lehetnek. Aki tehát abban bízott, hogy a magyar infláció elől a szomszédba menekülhet, csalódhat: a horvát árak is felfelé tartanak.