Hogyan végzi a kórtani rezisztenciavizsgálatokat a Nébih?

A növényfajták betegségekkel szembeni ellenállóság vizsgálata alapvetően két kísérleti típusban történik: a gazdasági értékvizsgálati (GÉV) és a provokációs kísérletekben a fajtakísérleti állomásokon. Itt a kórokozók esetlegesen fellépő, természetes fertőződését tudják felvételezni, azonban gyakran egyik-másik betegség számottevő, olykor súlyos mértékű fellépését is észlelik a szakértők. Mivel nincs garancia arra, hogy egy növényfaj legfontosabb betegségei minden évben természetes úton fellépnek, a legfontosabb gazda-parazita kapcsolatokban mesterséges fertőzéses, vagy a kórokozó fellépését segítő, speciális mikroklímájú területen beállított kísérletek lefolytatásával kell gondoskodni arról, hogy a szükséges rezisztenciavizsgálatok minden évben megtörténjenek. A Nébih telephelyén, Röjtökmuzsajon mesterségesen, injekciós tűvel fertőzik, kórokozókkal permetezik, megbetegítik a fajtajelölteket, mégpedig annak érdekében, hogy ki tudják szűrni azokat, amelyek nagyon fogékonyak egy-egy kórokozóval szemben.

A fertőzöttség megállapításának módszerei

Egy adott fajta egyetlen parcellájának fertőzöttsége a fogékonyság vagy ellenállósig egyszeri megnyilvánulása. Ellenállóságról vagy fogékonyságról akkor van szó, ha a fajta egy adott kísérlet minden sorozatában hasonló fertőzöttségű, még inkább, ha különböző helyeken és különböző évjáratokban hasonlóan alakul a fertőzöttsége. A fogékonyság mértékének megállapítása tehát több-kevesebb egyszeri parcellafertőzöttség ismeretén alapul. Nyilvánvaló, hogy a betegség azonosításán kívül a második legfontosabb feladat a fertőzöttség mértékének helyes megállapítása. Ez különböző módszerekkel történhet, melyet a betegség, illetve a tünetek típusának megfelelően kell megválasztani. A kalászos növényfajok esetében az egyes kórokozók fertőzésének megállapítására két alapvető módszert ismeretes: a fertőzöttség db%-ának megállapítása (fuzáriumos belső szemfertőzöttség – fertőzött szem%) és a fertőzött növényfelület bonitálása, azaz becslése (lisztharmat, levélfoltosságot okozó kórokozók köre, rozsdagombák).

A rezisztencia vizsgálatok jelentősége a fajtaelismerésben

A rezisztenciavizsgálatok célja a növényfajták kórokozók iránti magatartásának megállapítása, tehát annak eldöntése, hogy egy növényfajta egy adott betegséggel szemben ellenálló vagy fogékony, illetve fogékonysága milyen mértékű.

A rezisztencia vagy kismértékű fogékonyság gyakorlati haszna a következőkben foglalható össze:

• Bizonyos gazda-parazita kapcsolatban kizárólagos védelmi mód (mert nem áll rendelkezésre hatékony vegyszeres védekezés, pl. vírusbetegségek, fuzariozisok stb.).
• Az ellenálló vagy kevésbé fogékony fajták a leghatékonyabb védelmi eszközeinknek tekinthetők a járványok kialakulásával szemben.
• Az ellenállóság felbecsülhetetlen jelentőségű a tekintetben, hogy a vegyszeres védekezések számának csökkentésével a természetes élővilág kémiai anyagokkal történő szennyeződése is mérséklődik.
• A vegyszeres védekezések számának csökkenése költséghatékonyabbá teszi a gazdálkodást. Járulékos előnyei továbbá, hogy elkerülhető a földi géppel történő védekezés okozta taposási kár, vírusterjesztés stb.
• Gyakran a vegyszeres védelem időjárási okok miatt nem kivitelezhető (pl. fuzárium fajok esetén a napokon keresztül tartó eső, a növényállományt folyamatosan borító pára), ilyenkor a leghatékonyabb az ellenállósaiban rejlő védelem.

A további rendezvények időpontjai elérhetőek a https://portal.nebih.gov.hu/bemutato-uzemek-tamogatasa honlapon a rendezvények menüpont alatt, illetve a bemutatók szakmai kiadványai letölthetőek a kiadányok menüpontban.
Nébih