Hogyan hat a forint árfolyama a fogyasztói árakra?

A cikk a Trade magazin 2026/04. lapszámában olvasható.

Szerkesztette: Stix Erik Szilárd (GKI)

A modellbecslések alapján a 2010-ben az árfolyamhatás viszonylag gyenge volt. Egy 1%-os forintgyengülés két negyedév késéssel körülbelül 0,2 százalékponttal emelte a fogyasztói árindexet. 2013-ig ez a hatás folyamatosan gyengült, egészen 0,13 százalékpontig, majd hirtelen emelkedésbe kezdett. Az árfolyammozgások inflációs hatása felerősödött, az átgyűrűzés 2018-ban már 0,5 körüli értékre emelkedett, miközben maga az árfolyam is nagyobb kilengéseket mutatott. Ennek következtében a gyengülő forint 2022-ig jelentősen hozzájárult a magas inflációs környezet kialakulásához (az átgyűrűzés mértéke is itt érte el a csúcspontját, 0,65 százalékpontot). Az erősödő árfolyamhatás oka az, hogy a fogyasztói kosárban az importált termékek súlya (részben az árnövekedés következtében) megnőtt.

Az árfolyamhatás különösen 2020-ban és 2022-ben volt magas

Az adatok szerint az árfolyamhatás különösen 2020-ban és 2022-ben volt magas. 2020-ban a forint leértékelődése akadályozta meg a defláció kialakulását, míg 2022-ben az árfolyamgyengülés érdemben hozzájárult ahhoz, hogy a fogyasztói árindex közel 15%-ra ugrott. Becsléseink alapján a forint gyengülése nélkül ebben az évben (minden egyéb tényező változatlansága mellett) az infláció nagyjából 8% körül alakult volna.

2023-ban ezzel szemben a forint erősödése már mérsékelte a magas belföldi inflációt, mintegy 2 százalékponttal csökkentve a drágulás ütemét, amely így is jóval meghaladta az előző évit. Ez részben annak tudható be, hogy a 2022-es jelentős leértékelődés áthúzódó, inflációnövelő hatását ellensúlyozta a 2023-as felértékelődés dezinflációs hatása, így az árfolyam összességében inflációcsökkentő irányba hatott.

2024-ben a 3,7%-os fogyasztóiárindex-emelkedésből 1,6 százalékpontot a forint gyengülése okozott. Mindez jól mutatja, hogy egy olyan nyitott gazdaságban, mint a magyar, az árfolyam hatása jelentős az árszintre.

Mérséklődik az árindex, de nem azonnal

Becsléseink szerint a forint 2025-ben végbement erősödése mérsékelte a fogyasztói árindexet, ugyanakkor ez a hatás nem azonnali: két-három negyedév elteltével jelenik meg, és nagyjából egy éven belül fut ki. Ennek egyik oka a meglévő készletek forgási sebessége (a korábban, gyengébb árfolyam mellett vásárolt árukészlet kifogyásával fokozatosan jelennek meg az olcsóbbá váló importtermékek).

A forint jelentős erősödése a 3. és 4. negyedévben ment végbe, ami a 2026-os árszintet 2,3 százalékponttal mérsékli az első félévben. Ennek hatása már tükröződik a 2026. januári 2,1%-os (meglehetősen kedvező) inflációs adatban.

Az infláció elleni küzdelemben kulcsszereplő Magyar Nemzeti Bank többek között az alapkamat magasan tartásával próbálta mérsékelni az árnyomást. A magasabb kamatszint egyrészt visszafogja a belföldi hitelkeresletet (és ezáltal a fogyasztást), másrészt vonzóbbá teszi a forinteszközöket a külföldi befektetők számára. Ez növeli a forint iránti keresletet („forró pénzek” beáramlása), ami árfolyam-erősödéshez vezet, és ezen keresztül csökkenti az importált inflációt.