Hogyan érinti a magyar cégeket az USA vámháborúja?

Kiemelt célországok, célzott kedvezmények

Bereznai Henrik, a Jalsovszky ügyvédje

A „büntetővámokkal” érintett országok az amerikai kormányzat szerint egyoldalú vagy diszkriminatív kereskedelmi gyakorlatot folytatnak, és ez indokolja velük szemben az általános vámtételt meghaladó vámszint bevezetését. Első lépésként 2025. április 5-én 10%-os általános vámtételt vezettek be minden USA-ba importált árura, kivéve a vas, acél és alumínium termékek, illetve az autók, melyeket 25%-os vámmal sújtottak. Második lépcsőben 11-50% közötti, differenciált vámtételeket határoztak meg 57 ország vonatkozásában. 

A vámok mellett a Trump-kormányzat további intézkedésként 2025. május 2-től megszüntet egy sor olyan kedvezményt is, mint például a Kínából és Hongkongból származó, 800 USD alatti árukra vonatkozó mentesség. 

„Mivel mindez az Európai Uniót is érinti, ezért abból Magyarország – mint az EU vámuniójának tagja – sem vonhatja ki magát. Így hazánkra is igaz, hogy az új rendelkezéseknek megfelelően az általános 10 vagy 25%-os vámon felül, további 20%-os differenciált vámtétel vonatkozna minden EU-ból származó, USA-ba exportált árura”

– mondja Bereznai Henrik, a Jalsovszky ügyvédje.

A differenciált vámtételeket 2025. április 9-től alkalmazták volna, de az amerikaiak az utolsó pillanatban 90 napra felfüggesztették ezek végrehajtását – egyetlen ország kivételével: Kína a korábbi és új vámok (34%) összegeként már most összesen 145%-os vámtétellel kénytelen szembesülni.

A felfüggesztést követően a Trump-adminisztráció 2025. április 11-én még tovább hígította az intézkedéseket: bizonyos elektronikai cikkek – így például okostelefonok, számítógépek, félvezetők, napelemek és memóriakártyák – szintén ideiglenes mentességet kaptak a vámok alól. (A részletes lista az alábbi linken található: LINK.)

A felfüggesztés miatt most tehát egyelőre nem alkalmazandók a differenciált vámtételek – ugyanakkor a 10%-os, vagy pl. az autóipart sújtó 25%-os vámok továbbra is érvényesek. 

Adminisztratív kihívások

Az USA-ba exportáló cégeknek mindenesetre addig sem árt a fokozott körültekintés. Az amerikai intézkedések alkalmazása során ugyanis komoly kihívást jelent a származási ország helyes meghatározása, mivel az USA nem-preferenciális származási szabályai jelentősen eltérnek az EU-s gyakorlattól. Jelenleg például bizonytalanság övezi az amerikai vámszolgálat által elfogadott származási igazolások elismerésének módját is. 

Emiatt mindenképpen javasolt amerikai tanácsadóval történő konzultáció akkor, ha az USA-ba exportált termék több különféle országot is „érint” és így további elemzést igényel a származási ország meghatározása.

Az uniós válasz is lecsaphat

Az Európai Unió 2018-ban és 2020-ban már reagált az első Trump-kormányzat hasonló intézkedéseire: ekkor 10, illetve 25%-os vámokat vezetett be egyes EU-ba importált amerikai termékekre. Ám miután a Joe Biden vezette adminisztráció felfüggesztette az európai termékekre kivetett vámokat, az EU is azonosan válaszolt, és 2025. március 31-ig felfüggesztette az egyensúly helyreállítását célzó intézkedések alkalmazását. A felfüggesztést az Unió előbb 2025. április 14-ig, majd egy friss rendelettel 2025. július 14-ig meghosszabbította, hogy teret adjon az USA-val történő további egyeztetésekre. 

A korábbi vámintézkedéseken túlmenően az Európai Bizottság a Trump-adminisztráció legújabb kereskedelempolitikai intézkedéseire válaszul egy új, kiterjesztett ellenintézkedés-csomagot is előkészített. A megközelítőleg 18 milliárd euró értékűre becsült intézkedéscsomag az USA-ból származó ipari és mezőgazdasági termékek sokkal szélesebb körét érintené. Az alapvetően két szakaszban (2025. május 16-tól, és december 1-től) bevezetni tervezett intézkedéscsomag alkalmazását a Bizottság – a vámháború legújabb fejleményeire tekintettel – 2025. július 14-ig szintén elhalasztotta.

A fentiek értelmében tehát az EU 2025. július 14-ig egyelőre nem vezet be további kiegészítő vámokat az USA-ból származó termékekre. Mivel azonban a vámháború jelenlegi alakulása nem teljesen kiszámítható, azoknak a cégeknek is ajánlott a fokozott körültekintés és óvatosság, akik az USA-ból importálnak. 

„Az óvatosság nem csupán a vámszabályok szorosabb nyomon követésében nyilvánulhat meg, de a meglévő szerződéses pozíciók áttekintésében, és ha kell, bizonyos szerződések módosításában is. Különösen azoknak nem árt résen lenniük, akik hosszabb távú szerződéseket kötöttek, ugyanis a tapasztalat az, hogy a legtöbb szerződés nincs felkészülve a vámtételek drasztikus megváltozásából fakadó kereskedelmi zavarokra” – véli Bereznai Henrik.

A cikk elkészítésében közreműködött Skrám Katalin, vámszakmai tanácsadó.