Hogyan alakul a járvány a következő években?

A második hullámra készülve, vagy már javában harcolva ellene, szerte a világon igyekeznek előre tekinteni a kutatók, hiszen életbevágóan fontos lenne legalább nagy vonalakban ismernünk a ránk váró jövőt, hogy jelenlegi stratégiák hatékonyságán is javítani tudjunk. Az elmúlt hónapokban felvázolt járvány-forgatókönyvek között, amelyeket a Nature foglalt össze, vannak kevésbé és nagyon pesszimisták is. Olyat azonban nagyítóval kell keresni, amely szerint hipp-hopp visszaáll majd minden a régi megszokott üzletmenetre.

Természetesen a forgatókönyvek jóslatai széttartanak, ahogy egyre inkább előrehaladunk az időben. A következő néhány hónapra nagyjából ugyanazt jósolják, a következő évekre azonban esetenként szöges ellentétben állnak előrejelzéseik. Talán jövő nyárig lehet többé-kevésbé egységes, és számos kutatócsoport modelljei által alátámasztott predikciókat tenni.

EZEK SZERINT KÖZEL SEM LESZ VÉGE JÖVŐ JÚNIUSRA A VESZÉLYHELYZETNEK.
Addigra nagyjából 250 millióan fertőződnek majd meg, 1,75 millióan fognak meghalni. A Covid-19 lassan, de biztosan továbbra is terjedni fog a világban, lesz ugyan oltás, de az csak nagyjából fél évig nyújt védettséget, és az emberiség nagy része csak álmodhat majd róla, hogy belátható időben megkapja, hiszen a gazdag országok megtartják maguknak a készletek nagy részét. Az újra és újra életbe léptetett karanténintézkedések már teljesen megszokottá válnak.

A forgatókönyvek megbízhatósága erősen korlátos, hiszen számos olyan faktor befolyásolja őket döntően, amiről még fogalmunk sincs: milyen hosszú ideig válnak az emberek immúnissá a fertőződés vagy az oltás után; a Covid-19 terjedése szezonálissá válik-e, vagy kizárólag a járványügyi intézkedések szigorúsága hat a járvány intenzitására; hogyan reagálnak a kormányok a most még nem látható krízisekre.

Távolságtartás
Az mára bizonyossá vált, hogy a lezárások, az emberek közötti szociális érintkezés lecsökkentése eredményesen képes lassítani a járvány terjedését, de megállítani pusztán ilyen intézkedésekkel nem lehet. Arra sem lehet számítani, hogy az emberek ébersége, fegyelmezettsége a végtelenségig fenntartható. Mindig lesznek szabályszegők, ahogy múlik az idő, egyre többen, akik folyamatosan biztosítani fogják, hogy a Covid-19 kisebb-nagyobb intenzitással jelen legyen a közösségben.

A teljes lezárás egyre kevesebb helyen opció (bár itt megint meg kell jegyezni, hogy senki nem tudja, hogy a következő hullám mennyire lesz katasztrofális), hiába jelentenek még a tavaszi állapotokhoz képest is magas esetszámokat egyre több országból, az nem nagyon vetődik föl, hogy újra leállítsák teljesen az életet. Arról pedig még semmilyen tapasztalatunk nincs, hogy milyen végigcsinálni egy téli Covid-járványszezont úgy, hogy közben jövünk-megyünk-intézkedünk.

A legtöbb szakember jelenleg arra számít, hogy a SARS-CoV-2 ellen, hasonlóan a populációban régóta jelen lévő rokon koronavírusokhoz, nem fog örök időkig tartó immunitás kialakulni. Így az influenzához hasonló, évente ismétlődő járványokra kell felkészülni, és ez még a jobbik eshetőség (a rosszabb az, hogy nem lesz igazán szünet a járványhegyek között).

Bukás és dicsőség
Az is egyértelmű tapasztalat, hogy a koronavírus-járvány nagyon eltérő módon viselkedik az egyes országokban. Míg Új-Zélandon, Kínában vagy például Ruandában sikerült szinte teljesen elfojtani a járványt, az új felbukkanásokat pedig egyelőre kontrollálni tudják, addig az Egyesült Államok és Brazília gyakorlatilag elbukott a küzdelemben. Ennek nem az az oka, hogy ott más a vírus, sokkal inkább a kormányok és az emberek előrelátása különbözik.

Dél-Afrikában (az ország jelenleg az ötödik legfertőzöttebbnek számít a világon) a járványmodellezők szeptemberre teszik a mostani hullám tetőzését, akkorra nagyjából egymillió aktív fertőzés lesz. Novemberre 13 millió tünetes fertőzést jósolnak összesen. Az előrejelzések szerint még legjobb esetben is AZ ÖSSZEOMLÁS SZÉLÉN FOG TÁNCOLNI AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS.

Hasonló trend várható a legtöbb súlyosan fertőzött országban, de azért jó híreket is találni (bár erősen keresni kell őket). Úgy tűnik, hogy az emberek személyes felelősségérzetén és fegyelmezettségén alapuló intézkedések (így a távolságtartás, a maszkviselés és a gyakori kézmosás) fenntartása a karantén enyhítése után is hatékonyak maradnak, és menedzselhető szinte tarthatják a járványt. A londoni Imperial College felmérése szerint a vizsgált 53 országban az emberek viselkedésváltozásának köszönhetően nem kezdtek olyan gyorsan emelkedni az esetszámok a nyitás után, mint azt korábban jósolták. Persze, ami késik, az nem múlik.

Már semmi sem olyan, mint régen volt – utalt az emberek megváltozott magatartására az ICL kutatója, Shamir Bhatt. Egy Sao Paoló-i egyetem modellező biológusai több mint 250 ezer modellt futtattak le, különféle állami intézkedéseket és emberi viselkedést feltételezve, és arra jutottak, hogy ha az emberek 50-65 százaléka betartja az óvatosságot nyilvánosan, és nagyjából 80 naponta részleges korlátozásokat vezetnek be, akkor a következő két évben elkerülhetők lennének a nagyobb járványcsúcsok.

Mexikói kutatók hasonló következtetésekre jutottak. Szerintük, ha a mexikóiak 70 százaléka betartotta volna a személyes fertőzés elleni védekezés alapkövetelményeit, nyár elején lecsökkent volna az országban a Covid-halálozás, ehelyett magas szinten stabilizálódott. Ehhez hozzájárult az is, hogy volt két munkaszüneti nap, ami szuperterjesztő eseményeket eresztett szabadjára.

Kontaktkövetés
A legtöbb modell szerint a korlátozások feloldása után a fertőzések tesztelése és a kontaktkövetés hatékony lehet. De csak akkor, ha a kontaktkövetést nagyon szigorúan veszik. Egy modell szerint csak akkor előzhető meg egy közösségben a kiterjedt járvány kialakulása, ha az újonnan behurcolt fertőzések kontaktjainak legalább 80 százalékát néhány napon belül azonosítják és elkülönítik.

DE FIGYELEMBE KELL VENNI AZ EMBEREK ÉRZÉKENYSÉGÉT IS.

Nem egyértelmű, hogy hol van az ideális egyensúly az intézkedések szigorúsága és az emberek tűrőképessége között. Gyakran a járványügyi hatóságok azért vonakodnak szigorúbb intézkedéseket hozni, mert félnek az emberek kontraproduktív lázongásától. Az amerikai tiszti főorvos ezért nem javasolja az országos maszkviselés kötelezővé tételét. Ettől persze a maszkok egyértelműen és hatékonyan gátolják a fertőzés terjedését, ezért mindenkinek, saját belátásból kifolyólag viselnie kellene őket.

Persze a kontaktszemélyek 80 százalékának lekövetése gyakorlatilag lehetetlen, ha a járvány már teljes gőzzel dübörög az országban. Ráadásul a vizsgálatok szerint a valós fertőzöttek száma szerte a világon átlagosan 12-szeresen haladja meg a teszttel igazol fertőzöttekét. A halálozás pedig 50 százalékkal lehet magasabb a hivatalosan Covid-halálnak elkönyvelt eseteknél.

Bár az egyértelmű mostanra, hogy a nyár önmagában nem állítja meg a járvány terjedését, a mérsékelt övben könnyebbé teszi a lassítását. Mindenki azt várja, hogy ahogy hidegebbre fordul az idő, romlani fog a helyzet. Télen, főként a száraz téli időjárásban a légzőszervi megbetegedéseket okozó vírusok hosszabb ideig stabilak maradnak a környezetben, az emberek több időt töltenek bent, zárt térben, és immunrendszerük is gyengébb.

Nagyon valószínű, hogy a Covid-19 is szezonálissá válik, téli járványfelfutásokkal. Lehet számítani arra, hogy azok, akik egyszer már átestek a betegségen, vagy oltást kaptak, könnyebben átvészelik majd az újrafertőződést, de itt még rengeteg a bizonytalanság, hiszen

NEM TUDJUK, HOGY MEDDIG TART AZ IMMUNRENDSZER VÉDELME.
Az sem egyértelmű, hogy más koronavírusok korábbi fertőzése jelent-e bármiféle előnyt az új koronavírus fertőzése esetén. A laboratóriumi kísérletekben a SARS-CoV-2-vel közeli rokon, első SARS-járványt okozó vírus elleni ellenanyagok ugyan képesek voltak kötődni az új vírushoz, de nem tették azt működésképtelenné.

Ahhoz, hogy a vírus egyszerűen eltűnjön a világból (ahogy az első SARS eltűnt) az kéne, hogy az emberek 55-80 százaléka (a különböző modellek szerint) teljesen immúnissá váljon rá. Ez lehetetlen a belátható jövőben. A legfertőzöttebb országokban, például az Egyesült Államokban is alig éri el a koronavírus-elleni antitestek gyakorisága a népesség 5-7 százalékát, és már így is katasztrófát okoz a járvány.

Mire lesz jó az oltás?
Ebben hatalmas a bizonytalanság. Az mindenképpen kijelenthető, hogy még a korlátozott hatékonyságú és véges ideig hatásos oltás is sokkal jobb, mint a semmi. De természetesen minél tovább véd, annál jobb. Arra senki sem számít, hogy néhány gyermekkori oltáshoz hasonlóan a Covid-19-oltás is örök életre védetté tesz majd minket. Ugyanakkor a lehetséges forgatókönyvek szempontjából korántsem mindegy, hogy fél, vagy egy évig, esetleg még tovább immunitást biztosít-e majd a vakcina.

A Harvard Egyetem kutatói a különféle tartósságú vakcinákat figyelembe véve modellezték az elkövetkező évek Covid-19 járványainak lefutását. Az eredmények szerint, ha a vakcina kevesebb mint 40 hétig biztosít majd védettséget, akkor nem lehet majd elkerülni a korlátozott intenzitású évente ismétlődő járványokat. Gyakorlatilag a Covid-19 olyanná válna, mint az influenza, csak tízszer nagyobb mortalitással. Ez is jobb lenne, mint a jelenlegi állapot, természetesen. Ha az oltás egy-két évig lenne hatásos, akkor ennek megfelelően ritkulnának az ismétlődő járványok,

DE A BETEGSÉG NEM TŰNNE EL.

A vizsgálatok szerint a koronavírus elleni antitestek koncentrációja viszonylag gyorsan – néhány hét alatt – lecsökken a fertőzés után. Ez nem jó, de még bízhatunk abban, hogy az immunrendszer más védelmi vonalai, például a memória T- és B-sejtek tovább bírják, és megvédik az embert. Vagy nem. Ezek szerepéről és mennyiségéről még nincsenek információk. (index)