Hogy alakult az évkezdés a kereskedelemben? – ágazati kitekintő

A kereskedelem meghatározó folyamatai:

• Tavaly decemberhez képest nem változott a hazai boltok forgalma idén januárban. Pozitív olvasata a hírnek, hogy az ünnepi időszak volumenét tartani tudta a január, ami egyébként jellemzően egy gyengébb időszak szokott lenni. Viszont negatívum, hogy a kedvező bérdinamika ellenére sem sikerült növekedést mutatni (emelkedő reálbérek, valamint januárban az érintettek már emelt minimálbért és garantált bérminimumot kaptak).

• Az év első hónapjában a kiskereskedelem forgalmának volumene 0,6%-kal nőtt (nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt) az előző év azonos időszakához képest. 2022 novembere óta ez az első pozitív előjelű adat.
• Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 0,2%-kal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 4,6%-kal nőtt, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 0,9%-kal kisebb lett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.
• Az élelmiszer-kiskereskedelem 76%-át adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 1,0%-kal emelkedett, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 2,1%-kal csökkent.

• A csomagküldő és internetes kereskedelem forgalma 2022 elején letért a dinamikus növekedési pályáról. A csökkenő 2023Q4-es adat után januárban 4,6%-kal növekedett a szegmens forgalma (y/y), jelenleg a teljes kisker forgalom 9,1%-át teszi ki. Az online vásárlási szokásokat vizsgálva itt is a fogyasztók óvatosságát láthatjuk, a vásárlás előtt több oldalt is felkeresnek a legjobb ajánlat felkutatása érdekében.
• A nem élelmiszer-kiskereskedelemben csak a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletek forgalmának volumene tudott növekedni (+8,0%), a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzleteké 5,5%-kal, az iparcikk jellegű vegyes üzleteké 6,4%-kal, a textil-, ruházati és lábbeliüzleteké 8,1%-kal, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 8,2%-kal, a használtcikk-üzleteké 8,4%-kal csökkent.
• Az euróövezet gazdasági hangulatindexe (ESI) a pozitív elemzői várakozásokkal ellentétben 96,1 pontról 95,4 pontra csökkent februárban. Ennél nagyobb csökkenést látunk Magyarország esetében, itt 98,8 pontról 95,7 pontra csökkent az ESI februárban. Szintén nagyot romlott itthon a fogyasztói hangulat is, ami -17,7 pontról -25,9 pontra csökkent, ugyanakkor a kiskereskedelem hangulati mutatója -12-ről -8,3-ra erősödött. Hasonló tendenciákat mutatnak a GKI indexei is: a kereskedelmi bizalmi index 4 ponttal nőtt februárban, a fogyasztói bizalmi index viszont a januári rekordnövekedés után februárban erősen visszakorrigált, viszont így is beleillik a lassan másfél éve tartó pozitív trendbe.

Rövidtávú kilátások:

• A kereskedelem januári adataiból, valamint a hangulatindexek alapján azt látszik, hogy a decemberi ugrásszerű javulás nem a kereskedelem fundamentális erősödéséből adódott, sokkal inkább az üzemanyag forgalom bázisának a változásából (kikerült az ársapka).
• A fogyasztói hangulatindexek a februári esés ellenére javuló trendben maradtak. További erősödésre számítunk a fogyasztói bizalom terén, ezt segíti a növekvő reálbér és az áremelkedés lassulása. A kormányzat kommunikációja alapján 2024-ben várhatóak a lakosság óvatossági motívumát oldó intézkedések. Elemzési Centrum várakozás: kiskereskedelmi forgalom év/év változás 2024-re 5,1%, fogyasztóiár-index éves átlag ár-index éves átlag 4,1%, nettó reálbér 5,8%.
• Az országban található csomagautomaták számában további dinamikus növekedés várható. Jelenleg körülbelül 5 ezer egység működik országszerte.
• A január elején bevezetett, de a gyakorlatban csak tavasz közepén elinduló kötelező visszaváltási rendszer hátrányt jelenthet az abból kimaradó üzleteknek, hisz a nemzetközi trendek alapján a fogyasztók a visszakapott betétdíjat jellemzően visszaváltás helyszínén költik el.
• A turizmus 2024-ben várhatóan tartós növekedési pályára áll (ennek jelei már a januári adatokban látszanak), a turizmus bővülése pedig a kereskedelem erősödését támogatja.
• A vörös-tengeri válság okozta hosszabb szállítási idő miatt az európai export nehezen tud eljutni az ázsiai piacokra. A helyzet elhúzódása piacvesztést okozhat, ami leginkább a dél-európai országoknak jelent kockázatot. A nagy mennyiségű blokkon belül maradó áru az egész európai agrárszektornak milliárdos károkat tud okozni. Kulcsfontosságú tehát, hogy a válság az aratási szezon előtt rendeződjön, illetve az exportőröknek a légi szállítás jelenthet alternatívát (szűkösebb kapacitásokkal és magasabb költségekkel).
• Szintén a gyümölcstermelőknek, valamint a borászoknak jelent kockázatot az enyhe februári időjárás. A melegrekordokat hozó korai tavasz megváltoztatta a fák biológiai ciklusát és korábban kezdtek rügyezni. A fagyok visszatérése komoly károkat tud okozni a már kibontakozott rügyekben és virágokban, a gyümölcsök akár 70-80%-a is veszteséget szenvedhet. Ez nyáron és ősszel dráguláshoz és import növekedéshez vezetne.

Szabályozói változások

• Január 1-től az árbevétel 100 milliárd forintot meghaladó része után fizetendő kiskereskedelmi különadó kulcsát 4,1%-ról 4,5%-ra emelték. Az érintett szereplők valószínűleg a vásárlókra hárítják ezt a terhet.
• Március 1-től az 1 milliárd forintnál nagyobb áruforgalmú kereskedéseknek kötelezően jelölniük kell a csökkenő kiszerelésű termékeket. Az intézkedés a zsugorinfláció ellen irányul, illetve a vásárlókat hivatott tájékoztatni. A zsugorodást a 2020. január 1. és 2023. július 1. közötti kiszerelésekhez kell vizsgálni, és a csökkentett kiszerelésű termék forgalmazásának megkezdésétől számított 2 hónapig áll fenn tájékoztatási kötelezettség. Piaci szereplők visszajelzése alapján eleinte nehéz lesz betartani a rendelkezést, ugyanis az későn került nyilvánosságra (február 22-én jelent meg, és március 1-től kell alkalmazni), így a boltoknak például nehézséget okoz a címkék gyors beszerzése a nyomdáktól.