”Hőfláció”, azaz miként növeli az élelmiszerárakat a hőmérséklet emelkedése

Az elmúlt héten Európában tapasztalt hőhullámok kivételesen meleg időjárással söpörtek végig az egész kontinensen

Franciaországban, Görögországban, Spanyolországban és Portugáliában a 40 fok feletti hőmérséklet erdőtüzeket váltott ki, amelyek miatt több tízezer ember kellett elhagynia otthonát. Az Egyesült Királyságban a 40,3 fokos rekordmagasság utazási káoszt és egészségügyi vészhelyzettől való félelmet okozott. Még akkor is, ha a hőség nem okozott nyilvánvaló károkat, az ilyen szélsőséges időjárás hatása tartósan befolyásolhatja az élelmiszertermelést. Az eredmény valószínűleg „hőfláció”, a szokatlanul meleg hőmérséklet, ami kisebb termést és emelkedő élelmiszerárakat okoz.

Olaszországban például a július közepi kánikula egyike volt annak a sorozatnak, amely idén nyáron elérte az országot. Ennek következtében az olaszországi Coldiretti mezőgazdasági szakszervezet arra figyelmeztetett, hogy a szárazság az országos szezonális termés 30-40 százalékát fenyegeti.

Mivel a melegebb hőmérséklet a jövőben rendszeressé válik, felmerül a kérdés, hogy az élelmiszer-termelők miként csökkenthetik a hőségnek a fogyasztók költségeire gyakorolt ​​hatását.

• Egyes gazdálkodók az egyik lehetőséget abban látják, hogy olyan növények termesztésére álljanak át, amelyek jobban ellenállnak a szélsőséges hőségnek és szárazságnak. „Ezek a döntések jelenleg sok országban megszületnek” – mondja Dominic Moran, az Edinburghi Egyetem mezőgazdasági és erőforrás-gazdaságtan professzora. De ez nem lesz mindenki számára lehetséges. Egyes területeken az éghajlatváltozás olyan magasra emeli a hőmérsékletet, hogy a föld már nem lesz alkalmas mezőgazdasági hasznosításra.
• Egy másik lehetőség a globális élelmiszer-rendszerek működésének újragondolása. A jelenlegi modell „szuperhatékony és a megfelelő időben, ahol mindenekelőtt olcsó az élelmiszer” – mondja Tim Benton professzor, a Chatham House nemzetközi ügyekkel foglalkozó agytröszt környezetvédelmi és társadalmi programjának igazgatója. „A rugalmas élelmiszer-rendszerek több beépített tárolóval rendelkeznek, az ellátási útvonalak, a források és a termékek változatosabbak, nagyobb a decentralizáció a nagy feldolgozó és elosztó központok helyett, és nagyobb a mozgékonyság” – folytatja.

2010 júniusában az oroszországi és ukrajnai szélsőséges hőség a hozamokat „körülbelül ugyanarra a mértékre csökkentette, mint a jelenlegi háború” – mondja Benton. A búzaliszt ebből eredő áremelkedése drámai hatással volt világszerte, több országban növelve az élelmiszer-ellátás bizonytalanságát, a szegénységet és a polgári zavargásokat. Az arab tavaszt a megugró kenyérárak okozta nyugtalanság lendítette előre.

Míg Európában hőhullámok támadtak, az éghajlati események idén világszerte hatással voltak a globális termelésre.

Dél-Kínában a heves nyári esőzések és az árvizek megzavarták a rizs-, gyümölcs- és zöldségtermelést. A szárazság befolyásolta az őszi búza hozamát az Egyesült Államokban, valamint a kukorica és a szójabab termését Argentínában. Mindez az év első felében bekövetkezett fennakadás nem sok jót ígér a következő eseményeknek.

„Jövőre nézve globális élelmiszer-rendszerünk túl sérülékeny ahhoz, hogy elnyelje a sokkhatást – az éghajlati vagy egyéb okokból –, ezért gondolkodnunk kell a rezilienciájának növelésén” – mondja Benton. – Talán ezért az olcsó élelmiszerek korszaka a végéhez közeledik.

France24.com