HNT: nem növelheti a szőlő- és bortermelők terheit az új hulladékgazdálkodási szabályozás
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) szerint nem szabad növelni a szőlő- és bortermelés gazdasági és bürokratikus terheit, a szervezet ezért üdvözli, hogy a kormány döntése alapján az új hulladékgazdálkodási szabályozásnak nem lehet ilyen hatása.

(Fotó: Pixabay)
A termelői érdekképviselet az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében emlékeztet arra, hogy a kormánnyal az elmúlt hónapokban folytatott egyeztetéseken kérte a júliusban életbe lépett szabályozás felülvizsgálatát a 22 magyarországi borvidékén dolgozó 25 000 szőlőtermelő és mintegy 2000 borászati hegyközségi tag érdekét képviselve. A HNT közleményében rámutat: a jelenlegi döntés egyik aspektusa, hogy a kiélezett európai borpiaci versenyben a minőség az ágazat versenyképességének meghatározó eleme, „mivel a bor élvezeti, kulturális és szakrális termék egyben”.
A kormány döntését követően a HNT folytatja a szakmai egyeztetéseket az illetékes minisztériumokkal a részletszabályok mielőbbi kidolgozása érdekében
Az egyeztetések során a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) felülvizsgálata mellett, azzal párhuzamosan napirendre kell venni a 2024. január 1-jén induló kötelező visszaváltási rendszer (DRS) követelményeit is – jelezték. Frittmann János, a HNT elnöke hozzátette: „a kormányzattal zajló tárgyalásokon a HNT célja, hogy ne növekedjenek az ágazat gazdasági és bürokratikus terhei. Tagságunk legfontosabb feladata a minőségnövelő beruházások folytatása a szőlőtermesztés és a borászat területén egyaránt.” A HNT korábbi tájékoztatásában kifejti: a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (extended producers responsibility, EPR) a borágazatot is érinti, ugyanis a borosüveg csomagolóanyagnak minősül, így az előírás alapján EPR-díjra kötelezett. Az agrárminiszter múlt pénteken közleményben jelentette be, hogy a kormány csökkenti a borosüvegek után fizetendő díjtételt, hogy az ne jelentsen nagyobb anyagi terhet, mint az eddig fizetett termékdíj.
MTI
Kapcsolódó cikkeink
Éder Tamás: „A cél a hatékonyság fokozása, a robotizált és automatizált technológiák elterjesztése”
A hazai élelmiszeripar 2025-ben is a korábbi évek kihívásait görgeti…
Tovább olvasom >33 milliárd forint maradt a MOHU-nál a visszaváltatlan palackok után – de nem profitálhatnak belőle
A 2024-es év első felében közel 33 milliárd forint bevétele…
Tovább olvasom >Dr. Kozák Tamás: „A magas inflációnak hosszú az árnyéka”
A 2024-es év gazdasági folyamatai érzékenyen érintették a hazai kiskereskedelmi…
Tovább olvasom >További cikkeink
Rekordszinten a vállalatvezetők elköteleződése a fenntarthatóság iránt
A K&H fenntarthatósági index legfrissebb adatai szerint a vállalatvezetők hozzáállása…
Tovább olvasom >Kismértékben emelkedett a FAO élelmiszerár-indexe júniusban a hús, tejtermékek és növényi olajok drágulása miatt
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) pénteki jelentése szerint az élelmiszer-alapanyagok…
Tovább olvasom >Mitől tízszereződhet meg egy-egy bor ára?
Kevesebben vannak világszerte, mint ahány ember járt az űrben, számuk…
Tovább olvasom >