HIPA-vezérigazgató: tavaly hétmilliárd euró értékben érkeztek befektetések Magyarországra

Szerző: Trademagazin Dátum: 2026. 01. 21. 10:56

🎧 Hallgasd a cikket: Nyelv: Sebesség: 1.05×

Tavaly 7 milliárd euró értékben érkeztek új befektetések Magyarországra, és 108 projektről állapodott meg a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) – mondta el Joó István, a szervezet vezérigazgatója, kormánybiztos kedden az M1 aktuális csatorna 48 perc című hírháttérműsorában. Az adóemelést, illetve a befektetések állami támogatásának csökkentését célzó ellenzéki tervekkel kapcsolatos műsorvezetői felvetésre Joó István azt mondta: ez szétverné az egész rendszert és az ország versenyképességét is.

A szakember a 2025-ös év beruházásainak értékelése kapcsán elmondta, egyre több befektetés érkezik Magyarországra, ami annak is köszönhető, hogy az elmúlt tizenhat évben ez a kormány létrehozta Európa legversenyképesebb befektetési-üzleti környezetét.

Kifejtette: a befektetők sokféle szempontot vizsgálnak, amikor egy adott országba készülnek települni. Magyarország mellett szól többek közt az, hogy Európa legalacsonyabb adóit kell itt fizetni, de vizsgálják az oktatási rendszerünket, a szakemberek képzettségét, az infrastruktúrát, a logisztikai viszonyok fejlettségét – hangoztatta.

Rámutatott: egyrészt az adókedvezményeket, például a társasági adóra vonatkozó kedvezményt, ugyanúgy igénybe tudja venni egy magyar kis- és közepes vállalat, mint a hozzánk érkező külföldi nagyvállalat, másrészt az Európai Unióban minden országnak vannak ilyen eszközei a beruházók segítésére.

Például 2023-ban és 2024-ben is a HIPA által megkötött megállapodások révén beérkező befektetési volumen önmagában nagyobb volt, mint a másik három visegrádi ország együttes eredménye – jelezte.

Egy független külső elemzés alapján a HIPA által nyújtott 1 forintnyi támogatás 4,1 forintnyi költségvetési bevételt keletkeztet – hangoztatta a kormánybiztos-vezérigazgató.

Joó István elmondta: a kutatás-fejlesztési projekteket érintően az ügynökség 2025-ben 14 befektetésről állapodott meg több mint 250 milliárd forint értékben, amelyek 600 kutató-fejlesztő munkahelyet fognak létrehozni. Hozzátette: az üzleti szolgáltató központokat érintően tavaly 3500 új munkahelyet jelentettek be.

Műsorvezetői kérdésre Joó István elmondta: 2025-ben 16 országból érkeztek befektetések 17 különböző ágazatba; a legtöbb befektetés idén is Kínából érkezett Magyarországra.

Nyugati irányból is látható egy rendkívül pozitív tendencia, 2025 abból a szempontból is egy rekordév volt, hogy egy éven belül soha ennyi, az Egyesült Államokból érkező beruházást nem tudtunk még bejelenteni – ismertette, hozzátéve, 200 milliárd forint értékben 16 amerikai beruházás valósul meg Magyarországon, köztük rengeteg kutatás-fejlesztési projekt.

A legnagyobb befektetőink közé Németország és Ausztria tartozik, és ezekből az irányokból is folyamatosan érkezik a működő tőke – tette hozzá a HIPA vezérigazgatója.

A műsorban a pártpreferenciákról Mráz Ágoston Sámuelt, a Nézőpont Intézet vezetőjét és Róna Dánielt, a 21 Kutatóközpont igazgatóját kérdezte Törőcsik Zsolt.

Róna Dániel elmondta, decemberi mérésük alapján a Tisza Párt 11 százalékponttal vezetett a Fidesz előtt a pártot választani tudók körében, ami feltételezése szerint januárra sokat nem változott. Mráz Ágoston Sámuel közölte, a Nézőpontnál 7 százalékkal vezet a Fidesz, az intézet nem a biztos választókat nézi, hanem a legvalószínűbb listás eredményt próbálja meghatározni.

Hozzátette, a 11 vagy a 18 százalékos előny, amiket lehet hallani „baloldali kutatóintézetektől„, nem a legvalószínűbb listás eredményt, hanem annak csak egy szeletét mutatják fel, és ezért nem alkalmasak arra, hogy megmondják, mi lesz a választási estéjén.

Kifejtette: a közhangulat is igazolja azt, hogy jól látják a pártverseny állását. A közhangulat ugyanis egyértelműen – a Nézőponttól független – felmérések és statisztikák alapján is javult az elmúlt fél évben. Ez esetben egy protestpárt támogatottsága nem nőhet, és szükségszerű, hogy egy kormánypárt támogatottsága nem csökkenhet.

Róna Dániel erre úgy reagált: a GKI fogyasztói bizalmi indexe kétségtelenül javult, de még mindig a negatív tartományban van. A Fidesz a korábbi 50 százalékhoz közeli, vagy afölötti választási győzelmeit magasabb indexértékek mellett aratta, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben is lényegesen jobb volt a közhangulat – jegyezte meg.

Mráz Ágoston Sámuel szerint a választók nem négy év statisztikai átlagát nézik, hanem a frissebb élményeik határozzák meg a politikai döntésüket. A választó azt kérdezi, hogy kiben bízhat, ki az, aki például az áremelkedés ellen a legtöbbet tudja tenni. A személyiségek versenyében még a pártversenynél is nagyobb különbséget látunk Orbán Viktor javára – jelentette ki.

A bizonytalan szavazókról Róna Dániel azt mondta, a megszólítható párt nélküliek néhány százezren vannak, és nem alkotnak homogén tömeget, akiket egy az egyben a Fidesz vagy a Tisza Párt fog megszólítani. Méréseik szerint a Tisza előnye tekintélyes, ezért nagyon nehéz dolga van a Fidesznek, nagyon „korlátos” az a tömeg, amely még nem döntötte el, hogy melyik pártra szavaz, és nyitott a kormánypárti üzenetekre

– tette hozzá.

Mráz Ágoston Sámuel úgy vélekedett, a 2022-es 52 százalékos listás győzelemhez képest most 47 százalékos támogatottságot látnak a Fidesznek, tehát az egyértelmű előny ellenére kevesebb Fidesz-szavazó van. Azaz a Fidesznek van tartaléka, a kormánypárt kampánya Budapestnek és a fiataloknak üzen. Az intézetvezető szerint itt van a legtöbb választó, akiket még maga mellé állíthat a Fidesz, és ezért beszélhet a párt arról, hogy akár 2022-es eredményt is megismételheti.