Hiányszakmák az élelmiszergazdaságban

A duális módszer belépésével átalakul a képzési rendszer
Az élelmiszer előállító üzletág fejlődésének most már kerékkötője a szakemberhiány. Gazdaságvezetők szerint az agrár-felsőoktatásban tapasztalható képzési problémák az ágazat versenyképességét veszélyeztetik. A napokban Fazekas Sándor agrárminiszter egy nyilatkozatában arról beszélt, hogy a vidéki életforma egyre népszerűbb a fiatalok körében, az agrárium teljesítményét a magyar fiatalok is „díjazzák”, amit az is mutat, hogy a mezőgazdasági szakképzésbe jelentkezők száma három év alatt húsz százalékkal nőtt. De ez még mindig kevés.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Agrárgazdasági Kutató Intézet által összeállított munkaerőpiaci barométer is egyfajta megrendelés az oktatás irányába, hiszen közvetlenül a tagok igényeit tükrözi. A legutóbbi felmérés eredményéből többek között kiderült, hogy az álláshelyek betöltését elsősorban a pályakezdők mezőgazdasági, élelmiszeripari munkakörök iránti érdeklődésének hiánya és a jelentkezők nem megfelelő szakképzettsége hátráltatja. A kamara tagjai a szakképzési rendszert érintő javaslatként a tanulók gyakorlati ismereteinek bővítését, az élelmiszergazdasági vállalkozások szakképzésben részvételének növelését, a képzőintézmények és a gyakorlati helyek közötti szorosabb együttműködést fogalmazták meg. A beérkezett kérdőívek feldolgozása és az eredmények kiértékelése még folyamatban van, a végleges anyagot, trendeket, a látható összefüggéseket valamint az abból eredő javaslatokat 2017. első negyedévében adják közre.
Az agrárkamara által a napokban szervezett felsőoktatási kerekasztal-megbeszélésen az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a főbb piaci szereplők –, közöttük a CBA, a Master Good-csoport, a Glencore, az Alföldi Tej, a Vitafort, Bonafarm csoport, a Gallicoop, az Axiál-csoport, a Mirelite Mirsa, a Biofungi, a Fino-Food, a Hungaroseed, a Légli Szőlőbirtok és Borászat, valamint a Szerencsi Mezőgazdasági Zrt. képviselői – is megfogalmazták a mielőbbi váltás szükségességét. Elhnagzott az is, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma „Hazai agrárképzési terület fejlesztése” címen a helyzet feloldására kormány-előterjesztést készít, a napokban szűk körű szakmai egyeztetésre is sor kerítettek, mert a tapasztalatok szerint a képzési problémák kihatnak az ágazat társadalmi megítélésre, gyengítik a kutatási potenciált, ezáltal erőteljesen hozzájárulnak a munkerőpiac elégtelenségéhez.
A kerekasztal beszélgetésen ismertették a jelenlegi helyzetről készült kormányzati felmérés főbb megállapításait. E szerint a hazai szakképzés és felsőoktatás szétaprózódott, összehangolt képzési utakkal nem rendelkezik; a felnőttképzés és szakképzés nem éri elé célját; a képzési tartalomban sokszor elavult technológiák vannak jelen; a normatív támogatás nem fedezi az önköltséget; valamint a megszerzett tudás piaci relevanciája alacsony. Kiderült, hogy nemzetközileg egyre kevésbé versenyképes a képzés, az oktatásban kevés a nemzetközi együttműködés, illetve a projektek száma alacsony.
A Földművelésügyi Minisztérium terve szerint az agrárszakképzés átalakításával, a bérek folyamatos emelésével el akarják érni, hogy az ágazatok elvárásának megfelelő tudású és számú szakembert képezzenek. A csökkenő gyermeklétszám ellenére 2016-ban 8195 fő iratkozott be a tárca szakoktatási intézményeibe, amely 2,7 százalékos növekedést jelent a 2015/2016-os tanévhez képest.
A külföldi diákok számára is vonzó magyar agrár-felsőoktatás kialakítása a kormányzat célja – jelentette ki Palkovics László az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára egy vidéki szakmai fórumon. Ezért a kormány el karja érni, hogy a következő években a külföldi hallgatói létszám, kutatói-oktatói részarány duplájára emelkedjen.
Palkovics László elmondta, az agráriumban tevékenykedő hazai vállalkozások – más ágazatokhoz képest is nagyon keveset – a forgalom csupán 0,4 százalékát költik kutatás-fejlesztésre. A képzési infrastruktúra fejlesztésére, a korszerű technológiák bevezetésére az oktatásban jelentős pályázati forrás áll rendelkezésre.
A kormányzat szerint fontos lenne az oktatási intézmények vállalatokkal való együttműködése. Az egyetemek és a cégek számára is nagyobb szabadságot adó duális képzési forma kialakításán az agráriumban.
Az agrár-felsőoktatásban végbemenő profiltisztítás mellett az oktatási és innovációs kapacitások koncentrációjára van szükség. A tervek szerint három intézménytípus működik majd ezen a területen: a tudományegyetembe ágyazott agrárképzés, a szűkebb területen kiváló tevékenységet végző szakegyetem, és a különböző agrárképzéseket egy ernyő alá hozó forma, amely megvalósulhat stratégiai együttműködésként, társult intézményként, vagy egy-egy kar csatlakozásával. Palkovics László kitért arra is, dolgoznak a finanszírozás átalakításán is, hiszen semmi sem indokolja, hogy egy agrármérnök képzése lényegesen alacsonyabb forrásból valósuljon meg, mint más műszaki területeké. (munkatársunktól)