Hiányos szabályozás, kimaradó térségek – WWF-vélemény a szélenergia-rendeletről

Fotó: Munkácsy Béla

A WWF Magyarország örömmel látja, hogy a Kormány megkezdte a szélerőművek engedélyezését megkönnyítő jogszabályok módosítását, és pozitívumként értékeli, hogy több tárca is részt vett abban az egyeztetési folyamatban, amelyet a WWF kezdeményezett ez ügyben a RENewLand projekt keretében. A természetvédelmi szervezet ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a jelenlegi rendelettervezet elképzelései nem elégségesek ahhoz, hogy valóban támogassák a szélenergia hazai terjedését, és több ponton módszertanilag is problémásak.

„A tervezet nem ad valódi választ a klímaváltozás kihívásaira, és nem biztosítja, hogy Magyarország megfeleljen az Európai Unió Megújulóenergia-irányelvében (RED III) foglalt céloknak. Ezért a WWF Magyarország további szakmai egyeztetéseket és több ponton átdolgozott szabályozást sürget”

– mondta Csontos Csaba, a civil szervezet klímavédelmi programjának vezetője.

A WWF Magyarország részletes szakmai állásfoglalásának fő javaslatai a következők:

1. A rendelettervezet szerint azokban a járásokban lehetne könnyített területeket kijelölni, ahol már vannak bizonyos engedélyekkel rendelkező szélturbinák. A WWF Magyarország javaslata, hogy a könnyített engedélyezési térségek kijelölése ne csak ott legyen lehetséges, ahol már működik szélerőmű. A jelenlegi elképzelés a járások 90%-át kizárná, köztük a kelet- és dél-magyarországi hátrányos helyzetű térségeket is. A WWF Magyarország úgy véli, hogy a könnyített térségeket az ország minél több régiójában, átlátható és szakmai szempontokon alapuló módon kell kijelölni, a RENewLand projekt során kidolgozott módszertani megközelítést követve.

2. A rendelettervezet, illetve a kapcsolódó hatályos jogszabályok jelenleg nem szabályozzák a szélturbinák védett természeti területektől, Natura 2000 területektől, vizesélőhelyektől és infrastrukturális elemektől való védőtávolságát. Pedig a védőtávolságok és területrendezési szabályok harmonizálása nélkülözhetetlen. A természetvédelmi, vízi és ökológiai területek körül pontosan meghatározott védőzónákra és egységes, naprakész térinformatikai rendszerre van szükség.

3. A katonai radarokra vonatkozó szabályok jelenlegi formájukban indokolatlanul korlátozzák a beruházásokat. A WWF Magyarország egy rugalmasabb, egyedi értékelésen alapuló megközelítést javasol, amely a nemzetbiztonsági és megújulóenergia-célokat egyaránt figyelembe veszi.

4. A törvénytervezet a másfél hektár alatti szélerőműparkokat kiveszi az egyik legfontosabb termőföldvédelmi korlát alól, vagyis a beruházások esetén megszűnik a helyhez kötöttség vizsgálata, illetve méretmegkötés nélkül a csereterület biztosításának kötelezettsége is. Ezzel szemben a termőföldek és természetes élőhelyek védelmét a rendeletnek garantálnia kellene. A WWF szerint a csereterület-kötelezettséget csak olyan beruházások esetén lenne szabad eltörölni, amelyek nem érintenek természetvédelmi vagy magas biológiai értékű területet.

„A WWF Magyarország hangsúlyozza, hogy a megújulóenergia-fejlesztések előmozdítása és a természet védelme nem egymás ellenében, hanem egymást erősítve valósítandó meg. A szervezet ezért arra kéri a döntéshozókat, hogy a rendelettervezetet a szakmai javaslatok figyelembevételével fejlesszék tovább”

– tette hozzá Csontos Csaba.

A WWF Magyarország RENewLand projekt keretében kidolgozott részletes szakpolitikai ajánlása elolvasható a WWF Magyarország honlapján.