Hiánycikk lehet a krumpli: idén felére esik a hazai burgonyatermés

Mennyiségében és minőségében is gond lehet az idei burgonyával. Egyrészt a nem megfelelő vetőgumók, másrészt az időjárás miatt lesz kevésbé eltartható a termés nagyobbik része.

Az idén 70 forintos összköltséggel kalkulálhatnak a termelők, semmi nem indokolja, hogy 100 forint alá menjen a burgonya értékesítési ára. Persze ez a hazai termesztésre igaz, ami viszont alig fedezi a magyar igények felét: míg korábban 600-700 ezer tonnát termesztettünk, addig az idén jó, ha megterem a 350 ezer tonna. Azaz az igények megközelítőleg felét a kereskedők által importált külföldi – főleg lengyel és német – krumplik fedezik majd. Ha lesz elegendő termés egyáltalán, ugyanis a sok eső e területeken – és még szlovák, cseh, spanyol körzetekben – óriási terméskiesést okoz. Így az európai piacon nagy hiány jelentkezhet.
A hazai termesztésben óriási gondot okoz, hogy az uniós csatlakozásunk óta eltelt öt évben a felére csökkent a vetőburgonya szaporító terület Magyarországon. Ellenőrizetlen szaporítóanyag kerül forgalomba, amely az államilag ellenőrzött, hatóságilag minősített vetőburgonyával köszönőviszonyban sincs. Ezek termése aztán olyan, amilyen, sokszor eleve betegségekkel, kórokozókkal fertőzött a vetőgumó, ezért van az, hogy a háziasszonyok a megvett krumplinak nem csak a héját kénytelenek a szemétbe dobni, hanem sokszor egész gumókat, mert belül feketék, rothadtak. Emiatt van az is, hogy a burgonya nagy részét alig lehet tárolni.
– A világon 2, 4 százalékkal nőtt a burgonya vetésterülete, a termelés 4, 5 százalékkal bővült – mondta Kecskés Gábor, az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács munkatársa. A világ legnagyobb burgonyatermelője Kína, 72 millió tonnával. A mi piacainkat „bezavaró” lengyelek és németek 11 millió tonnát termelnek – írja a szabadfold.hu.