Hiába szeretjük a magyar termékeket

Nehezen tűnik teljesíthetőnek az a cél, amely szerint az import élelmiszerek arányát 20 százalékra kell csökkenteni a hazai boltokban. Az uniós csatlakozás előtti 10 százalékhoz képest ma már 30 százalékos az import részesedése.

Ugyanakkor a magyar fogyasztó az Ipsos friss felmérése szerint főleg az élelmiszerek esetében ragaszkodik a magyar áruhoz, különösen a hús- és hentesáru, a tej és tejtermékek, illetve a zöldség- és gyümölcsfélék esetében. Ennek ellentmondanak a külkereskedelmi adatok, amelyek itt is a behozatal dinamikus növekedését mutatják az uniós csatlakozás óta.
Kérdéses, mit tekintünk egyáltalán magyar terméknek. „Felmérések szerint a vásárló főleg az ismert márkákat tekinti hazainak – függetlenül attól, ezeket Magyarországon gyártják-e” – mondta a Világgazdaságnak Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára kiemelte: amíg az említett, 30 százalékra becsült kereskedői behozatalról sokat beszélünk, az ipari importról kevés szó esik. Márpedig a hazánkban működő multinacionális feldolgozóipari cégek gyakran külföldön gyártják a hagyományos magyar márkatermékeket is, de még az itt előállított élelmiszerek is sokszor külföldi alapanyagból készülnek.
A Világgazdaságnak nyilatkozó gyártók kiemelték: helyettesítő termékként 2-3 külföldi mellett mindössze egyetlen hazai jelenik meg, ami részben azzal magyarázható, hogy a nagy áruházláncok külföldi anyacégük megmaradt készleteit helyezik ki a magyar üzletekbe. A Kaposvári Egyetem marketingtanszékének kutatása ugyanakkor rámutat: mind a felső, mind a legolcsóbb termékkategóriák esetében erőteljes akciókkal kínálnak importalternatívát az áruházak, az előbbiekben különlegességekkel, az alsó szegmensben saját márkás termékekkel  – írja a Világgazdaság Online.