Hiába lett vége a boltzárnak, csökkent a vasárnap jelentősége a kártyás vásárlóknál

Alaposan átrendezte a kártyahasználók fogyasztói szokásait a vasárnapi boltzár: fél évvel a vasárnapi bolttilalom feloldása után is jóval kevesebben fizetnek kártyával a hét utolsó napján, mint a bezárás előtt. A Mastercard legfrissebb adatai arra is utalnak, hogy vasárnapi bezáráson-kinyitáson túlmutató, hosszú távú trendváltozás zajlik le a kiskereskedelemben: a hétvégi nagybevásárlások jelentősége csökken, a forgalom lassan áthelyeződik a munkanapokra.

2015 márciusa, a boltzár bevezetése előtt még a heti kártyás költések értékének átlagosan 11 százaléka esett vasárnapra. A vasárnapi üzletzár idején azonban a heti kártyás forgalomnak már csak 4 százaléka jutott a hét utolsó napjára, összértékben pedig 65 százalékkal csökkentek a vasárnapi kártyás fizetések értéke . A jókora zuhanás magyarázata az volt, hogy a nagy kártyaelfogadó hiper- és szupermarketek illetve diszkontok kényszerűen zárva voltak, a nyitvatartani engedett kisboltoknak pedig csak kis része rendelkezett kártyaelfogadó POS-terminállal, illetve sokan átütemezték a bevásárlásokat a hét más napjaira.

Bár a boltzárt idén áprilisban feloldotta a kormánytöbbség, azonban a fogyasztói szokások megváltoztak az intézkedés egy éve alatt. A Mastercard adatai szerint fél évvel a nagy üzletek vasárnapi újranyitása után is mindössze a heti átlagos költések 9 százaléka jut a hét utolsó napjára, míg a boltzár előtt a heti kártyás költések 11 százaléka esett erre a napra.

Közben a kiskereskedelmi forgalom tovább erősödött, és a bankkártya-használat népszerűsége is jelentősen nőtt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból kiolvasható, hogy április, a vasárnapi bolttilalom eltörlése és augusztus között – kiigazítatlan adatok szerint – átlagosan 5,2 százalékkal nőtt a kiskereskedelem forgalma az előző év azonos időszakához képest. De összességében a boltzár bevezetése, 2015 márciusa és 2016 augusztusa között is átlagosan 5,2 százalékkal több árut értékesítettek Magyarországon.

A növekvő piacon pedig rohamléptekben nőtt a bankkártyás költések jelentősége. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból kiderül, hogy 2016. június 30-át megelőző egy évben a bankkártyás vásárlások száma 23 százalékkal, összértéke pedig majdnem harmadával, 28 százalékkal növekedett Magyarországon. Az idei év második negyedévének áttörése pedig az, hogy az egyérintéses bankkártyákkal immáron több – összesen 58 millió darab – vásárlást hajtottak végre a negyedév során, mint a hagyományos társaikkal.

A növekvő kiskereskedelmi forgalom és kártyahasználat, illetve a vasárnapi költések arányának csökkenése közötti ellentmondásra nem csak a vasárnapi bezárás egy éven át érvényesült hatása a magyarázat.

Eölyüs Endre, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatója elmondta: „Az utóbbi években nem csak a vasárnapi boltzár majd újranyitás bolygatta fel a magyar fogyasztók vásárlási szokásait, több hasonló jelentőségű trend is legalább ilyen fontos változásokat okozott a piacon. Gondoljunk csak az egyre jobban terjedő harddiszkontokra, a hipermarketekben megjelenő önkiszolgáló kasszákra vagy a sikeres házhozszállítási szolgáltatásokra. A Mastercard mind a piaci változásokra, mind a bankkártyás költések növekedésére folyamatos innovációval válaszol: idén több mobiltárca indult el és mára működik az újgenerációs mobiltelefonos egyérintéses fizetés is. Hiszünk abban, hogy lépést tudunk tartani a fogyasztói igényekkel és további innovációkkal tudjuk egyre gyorsabbá és biztonságosabbá tenni a mindennapi fizetést.”

A Mastercard adataiból kiolvasható egy hosszabb távú trendváltozás is: a nagyobb, hétvégi „élménybevásárlások” jelentőségének fokozatos csökkenése és a hét közbeni vásárlás felértékelődése. Beszédes, hogy a vasárnapi boltzár előtt a hét első három napjának a heti kártyás költésből való részesedése még 12-13 százalék volt, míg a péntek és a szombat volt a csúcsüzem a maga 18 százalékos részarányával.

A boltzár eltörlése után azonban nemcsak a vasárnapi kártyás költés részaránya nem állt vissza a korábbi szintre, hanem a szombati kártyás költések részaránya is 4 százalékponttal csökkent a boltzár alatti adatokhoz képest a Mastercard adatai szerint. Ugyanakkor a mindössze 12 százalékos részarányt képviselő hétfői nap mára már 15 százalékosra nőtt és vele együtt a keddi, szerdai kártyás forgalom is jelentősen erősödött.

Azaz: míg a kiskereskedelemben továbbra is a péntek a legfontosabb nap – jelenleg is ezen a napon történik a kártyás vásárlások mintegy ötöde, 18 százaléka – a hétvégi bevásárlások jelentősége csökkent, a kiskereskedelmi forgalom jelentős része pedig „szétterült” a hét munkanapjain. Így a korábban erős csütörtökön és pénteken sem sietnek már úgy az emberek az üzletekbe, mint a boltzár alatt – ezeken a napokon 7-7 százalék a kártyás fizetések heti költésen belüli arányának csökkenése.