Hévízi mintára fejlesztenék az egyiptomi gyógyturizmust

A hévízi egészségturisztika több mint kétszáz éves tapasztalatára építve szeretnék fejleszteni az egyiptomi Dél-Sínai tartomány gyógyturizmusát – közölte a tartomány kormányzója Sarm es-Sejkben magyar és egyiptomi újságírók előtt.

Khaled Fouda csütörtökön késő este tartott fogadást Hévíz városvezetésének tiszteletére Sarm es-Sejkben, ahol elmondta: egyedülállónak számít a magyar fürdővárosban végzett gyógyászati és turisztikai tevékenység, amelyet mintának tekintenek az egyiptomi fejlesztésekben. A mintegy másfél milliós lakosságú Sínai-félsziget déli tartományában található az a Mózes-forrás, amelyet a magyar gyógyturisztikai tapasztalatokat átvéve szeretnének fejleszteni.
A tartományi kormányzó ugyanakkor arról is beszélt, hogy az Egyiptomba érkező turisták számára biztonságos helynek számít Sarm es-Sejk, ahol jelenleg közel 400 szálloda több mint 64 ezer szobát kínál.
A ma már testvérvárosi együttműködéssel rendelkező Sarm es-Sejk és Hévíz közös lehetőségeiről Papp Gábor polgármester úgy vélekedett, hogy a gyógyászati és a vallási turizmust is ötvözni lehet a Dél-Sínai tartományban található forrás fejlesztésével. A lehetőség kölcsönös, hiszen Hévízre is érkeznek – elsősorban jobb módú – egyiptomi turisták, de számos magyar utazó is felkeresi Egyiptomot, ezért is tartják napirenden a sármelléki Hévíz-Balaton Airport és Sarm es-Sejk – évente 6-8 milliós utasforgalmú – repülőterének összeköttetését.
Ez utóbbi kapcsán hozzátette, hogy hamarosan indul a 6,6 milliárd forintos sármelléki reptérfejlesztés, ami az egyiptomi utazási és áruszállítási lehetőségek miatt is fontos. Nem új keletű ugyanis a kapcsolat, Sármellékről évek óta rendszeresen indulnak csirke- és más élőállat-szállítmányok Egyiptomba.
Kveck Péter kairói magyar nagykövet az MTI érdeklődésére arról is beszámolt, hogy a magyar-egyiptomi kapcsolatok virágkorukat élik jelenleg, csak az utóbbi három évben kétszer látogatott Magyarországra el-Szíszi egyiptomi elnök, 2016-ban pedig Orbán Viktor miniszterelnök járt az észak-afrikai államban.
Egyiptom gazdasági szempontból is komoly lehetőségeket kínál Magyarországnak, elsősorban a járműipari és mezőgazdasági termékek számára. Egykor a magyar buszok és a vasúti szerelvények jelentős szerepet játszottak Egyiptom közlekedésében, ami miatt máig jó híre van a magyar áruknak.
A nagykövet kitért rá, hogy Magyarország és Európa számára Egyiptom biztonságpolitikai szempontból is kiemelten fontos az észak-afrikai térségben, a több mint százmilliós ország ugyanis az illegális migráció, illetve a terrorizmus megfékezésében rendkívül nagy szerepet játszik. Miután 2015-ben több mint száz illegális migráns lelte a halálát az egyiptomi partoknál elsüllyedt hajóval, ez „riadó” volt az ország számára, ezért azóta szinte hermetikusan lezárták a tengeri határokat.
Egyiptom tranzitországnak számít Afrikában az illegális migráció szempontjából, az országon áthaladva Líbiába, majd onnan Európába tartanak a menekültek, ezért a líbiai határ védelmére is komoly erőfeszítéseket tesznek – fejtette ki Kveck Péter.
Emlékeztetett arra is, hogy Egyiptomban 2013 óta, amikor a szélsőséges iszlamista Muzulmán Testvériség megbukott, a hozzá kötődő terrorszervezetek bosszúhadjáratot indítottak a kormány és az egyiptomi nép ellen. A biztonsági szervek nagyon nagy erőforrásokat mozgósítanak a terrorizmus megfékezésére, a tendencia kedvező, mert a támadások száma és intenzitása is csökken – jelezte a nagykövet. (MTI, Lendvai Béla)