Egyre keményebb büntetések az e-kereskedelemben

Az Európai Bizottság által július 25-én kiadott Consumer Conditions Scoreboard 2017, azaz a „Fogyasztói Körülmények 2017-es Eredménytáblája” szerint az e-kereskedelem nagyfokú térnyerése nem csupán növekvő fogyasztói tudatosságot, hanem kiemelt szabályozói figyelmet is maga után von.

Mindez kiterjed az Európai Unió és a tagállamok fogyasztóvédelmi hatóságaira is, amelyek egyre komolyabb bírságokkal és további kezdeményezésekkel, például a jogsértő áruházak nevének közzétételével igyekeznek betartatni a szabályokat. Nagyvállalatoknál egyes kiemelt, minősített esetekben a bírság elérheti akár a 2 milliárd forintot is Magyarországon. A fogyasztóvédelem területén az elmúlt évtizedben – hazai és európai szinten is – egyértelműen az elektronikus kereskedelem térnyerése okozta a legtöbb fejtörést a jogalkotóknak és sokszor a jogalkalmazó szerveknek is. A KSH adatai szerint az e-kereskedelem hazai volumene 2010 óta évente átlagosan 38 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest, ami joggal irányítja a magyar hatóságok figyelmét is erre a területre. Ihász Péter, a Faludi Wolf Theiss jogász szakértője úgy látja, hogy a kiemelt figyelem nagyobb szigort is eredményez a tagállami, így a magyar fogyasztóvédelmi hatóság gyakorlata esetében is:

– Ez pedig komoly feladat elé állítja azokat a vállalkozásokat, amelyek forgalmuk jelentős részét e-kereskedelem útján bonyolítják, hiszen nekik nemcsak a Polgári Törvénykönyv és a fogyasztóvédelmi törvény rendelkezéseinek kell megfelelniük, hanem az e-kereskedelmi szolgáltatókra vonatkozó speciális rendelkezéseknek is.

A számos kötelezettség közül kiemelendő a tárhelyszolgáltató adatainak, az illetékes fogyasztóvédelmi hatóság és békéltető testület elérhetőségének vagy éppenséggel a webáruházat üzemeltető vállalkozás e-mail címének a feltüntetése. Az adatközlési kötelezettségen túl a webáruház megfelelő visszaigazolási mechanizmussal is kell hogy rendelkezzen mind a feladott áru, mind pedig a fogyasztó elállási jogának gyakorlása során visszajuttatott termékhez kapcsolódóan. Kiemelten fontos továbbá a kereskedő által alkalmazott általános szerződési feltételek tartalma, amely nem csorbíthatja a fogyasztó jogszabály adta jogait. Így tartalmaznia kell a szavatosságra, a jótállásra vonatkozó feltételeket, valamint a fogyasztó elálláshoz való jogának gyakorlásához szükséges információkat.

Bírságok tekintetében a kkv.-szektorba tartozó vállalkozások esetén az első jogsértésre a hatóság ugyan csak figyelmeztetéssel reagál, de ismételt szabálytalanságnál a kötelező minimum bírság már 200 ezer forint. A bírságmaximum kkv.-k esetében 2 millió forintig, a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén azonban a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig terjedhet. Egyéni vállalkozók esetén a bírságmaximum már 5 millió forint, míg egy nagyvállalat esetében ugyanez 500 millió forint, minősített esetben pedig 2 milliárd forint is lehet. Amennyiben a bírság önmagában nem lenne elég elrettentő, 2017-től a hatóság a súlyos jogsértésen kapott vállalkozásokat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által vezetett nyilvános honlapon (www.jogsertowebaruhazak.kormany.hu) is feltünteti. //