Hazánk agrár-külkereskedelmi mérlegének áttekintése

A KSH július 30-án közzétett, legfrissebb külkereskedelmi adatai szerint az agrárgazdasági kivitel idén júniusig túllépte a 2,1 milliárd eurót. A 2 143,6 millió eurót kitevő export az előző havi 4,3 százalékos csökkenéssel szemben már csak 2,1 százalékkal marad el az előző év azonos időszaki kiviteltől. A pozitív fordulat a május havi kivitelnek köszönhető, ugyanis a 2010. májusi export mintegy 30 millió euróval haladja meg a 2009. májusi szintet. A felzárkózás, vagyis az előző évi kiviteli szinthez történő közeledés tehát ütemesen zajlik.Import tekintetében is javult a helyzet. Az 1358,3 millió eurós behozatal az előző hónapban tapasztalt enyhe növekedéssel szemben májusban kissé (5,4 százalékkal) csökkent. A május havi behozatal mintegy 16 millió euróval kevesebb, mint az előző év azonos időszaki szint volt.

Az export május havi fellendülését és az importlendület mérséklődését a gyenge, illetve gyengülő forint is elősegítette, így a pozitív változások mögött a nemzeti fizetőeszköz árfolyamának időközi változása is meghúzódik.
Az export és import egyenlegeként mért külkereskedelmi mérleg, a mintegy 1,6-szor nagyobb exportból adódóan, bőven pozitív. Az időarányos szaldó megközelíti a 800 millió eurót, ami mintegy 4,7 százalékkal alacsonyabb csak az előző év azonos időszaki szintnél. Pozitívum továbbá, hogy tovább csökkent a havi behozatal mértéke, hiszen míg januárban 353, márciusban 308, áprilisban 273, addig májusban 272 millió eurós import bonyolódott.

Pozitív változás az exportszerkezetben

Exportunk szerkezete javult. Míg a feldolgozatlan termékkör részaránya csökkent, addig a feldolgozott termékek súlya nőtt a kivitelben.
A 780 ezer tonnás búzaexportból 100 millió eurót meghaladó árbevétel származott. Az 1,8 millió tonnás kukoricakivitelből pedig, meredeken javuló értékesítési átlagárak mellett, 327 millió euró bevételt könyvelhettek el a magyar szállítók. Kiváltképp a kukoricaexport egyharmaddal történő csökkenése okozta a gabonatermékkörből származó bevétel jelentős, mintegy 16 százalékos visszaesését, ami mögött a készletek meredek csökkenése húzódik meg. A visszaesés mértéke a mennyiség tekintetében búzából 5,6, kukoricából pedig 32,6 százalékos volt.

Az első táblázatban szereplő viszonyszámokból egyértelműen kirajzolódik, hogy exportszerkezetünk a feldolgozott termékek irányába tolódik! Az élő állatok és állati termékek exporton belüli részaránya 2 százalékponttal, az élelmiszerkészítmények, ital, dohánytermékek kiviteli szerkezeten belüli pozíciója pedig 2,4 százalékponttal erősödött az év első 5 hónapjában. Ezzel szemben a feldolgozatlan növényi termékek exportszerkezeten belüli pozíciója 4,4 százalékpontos visszaesést mutat.
Az abszolút számok alapján mért elmozdulásból arra következtethetünk, hogy a közel 500 millió eurós árbevételt hozó élő állatok és állati termékek kivitele 7,5 százalékkal, a magasan feldolgozott termékek gyűjtőkategóriáját képező, mintegy 770 millió eurót reprezentáló élelmiszer-készítmények, italok, dohányáru főcsoport termékeinek kivitele pedig 4,8 százalékkal bővült 2009. 1–5. havához képest.

Főpiaci összefüggések

Az Európai Unió a magyar agrárexportból az év első 5 hónapjában 82,4 százalékkal részesedett. Az EU-n belül a régi tagállamok piacaira exportunknak 56, az új belépőkhöz pedig 44 százaléka került.
Importunkban az EU-27 93,2 százalékkal részesedett. Ezen belül a régi tagállamok a behozatalban meghatározóbb szerepet játszanak, ugyanis az importáruk mintegy 70 százaléka érkezett a régi tagállamokból és csak 30 százaléka a velünk együtt, vagy utánunk csatlakozott országokból.

Főbb exportcikkeink piaci részesedését nézve az Európai Unió tehát meghatározó jelentőségű piaci partner. Kiemelve néhány nagy exportárbevételt hozó termékkörünket, megemlítjük, hogy az élőállat-exportunk 76 százalékát az EU szívta fel. Az élelmezési célra alkalmas hús- és vágási termékek 76, a tejtermékek 79, az italok 86,7, a feldolgozott zöldség- és gyümölcsfélék, valamint a dohánytermékek 87,3, a gabonafélék 82, a cukor 93, az olajos magvak kivitelének pedig a 88 százaléka talált vevőre 2009-ben az EU-n belül.

Egyes kiemelt termékeink EU-n belüli keresettségéről az alábbiakat mondhatjuk:
A búzaexportunk 82 százaléka az EU-ban talált vevőre. A régi tagállamok piacain 61 százaléknyi termék talált gazdára. A kukoricaexportunk 82 százaléka került a közösség piacaira. Ebből a nagyobbik hányad, 68 százalék jutott a régi, és 32 százalék az új tagállamok piacaira.

A repceexportunk teljes egésze az EU-ba irányul, ebből 76 százalék az EU-15-ök piacaira. A napraforgómagnál ez az arány 84, illetve 74 százalék.
Az állati termékeknél a marhahúskivitelünk 100 százaléka az EU-ba ment, ebből az EU-15-ök 89 százalékban részesedtek. Sertéshús-exportunknak viszont „csak” 68 százaléka talált vevőre az EU-ban. Formabontó módon egyedül a sertéshúsexportnál dominálnak az „újak”: a sertéshúsmennyiség 61 százaléka az EU-12-ek körében kel el, 39 százaléka pedig a régi tagállamokban.

Románia ismét az élre tört

Míg az EU-15-ök esetében csak 3,1 százalékos az agrárexportunk csökkenése, addig az újabban csatlakozott EU-12-ek piacaira 16,5 százalékkal szállítottunk kevesebb értékű terméket.

Jelentős átrendeződés zajlik a 20 legfontosabb célpiacunk ranglistáján. A 304,8 millió eurós román piac, háttérbe szorítva az évtizedeken keresztül vezető piacunknak számító Németországot, mintegy 55 millió eurós előnyre tett szert. A francia piac a magyar kiviteli ranglistán a 9. helyet foglalja el, de pozitívum az 5 százalék közeli exportbővülés is. A 20 legjelentősebb agrárkülpiacunk közül ugyanakkor mindössze 9 esetben bővült a kivitelünk. Újdonságként értékelhető Szlovákia és Ukrajna látványos előretörése. A táblázat szerinti 9, exportnövekedést felmutató piacból 6 ország az EU tagja, de ezen belül dominálnak a 2004 után csatlakozott országok.

Az exportranglista első 5 országába ment a 2010. 1–5. havi agrárexportunk 53 százaléka, ami enyhébb koncentrációs fokot mutat, mint 2009. évben volt.
A 20 frekventált piacunk közül 15 ország tagja az Európai Uniónak. Az uniós tagállami körön kívül eső öt agrárpiacunk közül Horvátország rövidesen uniós tagországgá válik.

Leginkább a szlovák import nőtt

Importforrásunk tekintetében is meghatározó az európai kontinens. (Azon belül is kiváltképp az Európai Unió.) Pontosabban az 1358,4 millió eurót kitevő importnak a 96,4 százaléka származott az európai földrészről és 93,2 százaléka származott az EU belső piacáról. Az EU-n belül a régi tagállamok az uniós import 69 százalékát tették ki.

A behozatal 96,4 százalékos európai, illetve 93,2 százalékos uniós determináltsága módszertani kérdéseket is felvet. Nehezen hihető ugyanis, hogy például a banán, a mandarin, a narancs, a citrom, a szója és szójadara, a halliszt, a nyers és pörkölt kávé, a kakaó és a távol-keleti fűszerek, valamint a tengerentúli borok túlnyomó hányada itt terem Európában, illetve az európai integráció területén, leszámítva természetesen az egykori gyarmattartók tengeren túli területeit. A valóság inkább az, hogy a kikötői forgalom révén kötődnek ezek a termékek az európai földrészhez.

Megemlítjük, hogy a 2004-es EU-csatlakozás előtti időkben a magyar piaci élelmiszerimport 24-25 százaléka származott a harmadik világból, és az akkori vámáru-nyilatkozatokból egyértelműen kitűnt a termékek származási országa is. A jelenség önmagáért beszél, hiszen csak arról lehet szó, hogy valamely tengeri kikötővel rendelkező EU-tagország belföldiesíti a kikötőibe érkező déligyümölcsöket, szóját, állatifehérje-takarmányokat, borokat…stb., és mi mint EU-származású terméket vesszük már át a közvetítőktől.

Az új uniós külkereskedelmi statisztikában a származási ország homályban marad, ami élelmiszer-biztonsági kockázatot jelent.
Az év első öt hónapjában a legjelentősebb növekményt Szlovákia érte el, mintegy 20 százalékkal emelkedett az import az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szlovák import igen erőteljesen diverzifikált, és széles termékkörre jellemző az import drasztikus bővülése.

Ezt támasztja alá, hogy mintegy 26,7 százalékkal emelkedett a legjelentősebb importértéket képviselő tej- és tejtermékek behozatala, megduplázódott a friss zöldségbehozatal, a kávé-, a tea- és a fűszerimport. A cukorbehozatal szintén a kétszeresére nőtt, és mintegy 60 százalékkal bővült a szlovákiai italimport is.

Agrár-külkereskedelmünk szerkezete

Bővülő export jellemezte a hús- és húskészítmények, a tej- és tejtermékek, a halak, a zöldség-gyümölcs, a cukor, a kávé és a tea, az állati takarmányok és az egyéb, táplálkozásra alkalmas feldolgozott termékek, valamint a dohánytermékek piacát.
A növekvő exportú termékek adták az első 5 havi export mintegy 56 százalékát. Jelentős, mintegy 16 százalékos kivitelcsökkenés következett be ugyanakkor a gabonában, de negatív mérleg jellemezte az ital- és a dohánytermékköröket is.
A behozatalban (importban) növekvő tételt képezett az élő állat, a tej és tejtermékek, az állati takarmányok, az olajos magvak és a növényi olajok köre, de erőteljesen nőtt a növényi olajok importja is.

Nettó importőri pozíciónk a tejtermékek és a dohánytermékek esetében régi keletű, a halak és puhatestűek, valamint a kávé, kakaó és fűszerek esetében pedig törvényszerű. Pozitívum, hogy megőriztük nettó exportőri pozíciónkat az élő állat, a hús és hústermékek, a gabona, a zöldség-gyümölcs, a cukor, az olajos magvak és a növényolajok tekintetében.

Nemzetgazdasági aspektusok

Nemzetgazdasági környezetbe helyezve az agrár-külkereskedelmet, megállapítható, hogy míg az agrárkivitel 2,1 százalékkal csökkent, addig az ország teljes kivitele 19,1 százalékkal nőtt. Az eltérő fejlődési pálya alapvető oka, hogy a nem agrárterületek a válságot 2009-ben lényegesen jobban megszenvedték, mint az agrárpiacok, így a recesszió enyhültével törvényszerű a gyors piaci regenerálódás.
A növekvő országos kivitel mögött a műanyag és gumiáruk 31,7, az ásványi termékek 38, a gépek és villamossági cikkek 20,9 százalékos exportbővülése, az optikai és orvosi műszerek kivitelének 41 százalékos növekedése, és a nemzetgazdasági export felét adó járműexport és vegyipari termékkivitel 20 százalékos bővülése húzódik meg.

Az import, országos szinten, 16,4 százalékkal bővült. Ezzel szemben az élelmiszer-gazdasági behozatal jószerivel szinten maradt, a 0,6 százalékos visszaesés inkább stagnálásnak tekinthető. A szaldó nemzetgazdasági szinten is pozitív, hiszen a mintegy 27,5 milliárd eurós nemzetgazdasági szintű exporttal szemben csak 25,3 milliárd euró értékű importtermék érkezett az országba. A 2 245,3 millió eurót elérő öt havi nemzetgazdasági külkereskedelmi mérlegtöbbletből az élelmiszer-gazdaság 785,3 millió eurót tesz ki, ami 35 százalékot reprezentál egy olyan nemzetgazdasági ág esetében, amely a nemzetgazdasági kivitelből csupán 7,9 százalékkal, a GDP-ből pedig élelmiszeriparral együtt 6-7 százalék közötti mértékben részesedik.

Forrong a világ gabonapiaca

Az Oroszországban pusztító súlyos aszály és a nyár közepén tomboló tűzvész következtében ma már csak alig 60 millió tonnára teszik a tavaly még 100 millió tonnát is meghaladó orosz gabonatermést, de a kazah és az ukrán gabonatermés is mélyen a tavalyi szint alatt várható. Az EU-27-ek esetében is csökkenő terméshozamokról szólnak az előrejelzések, így a gabona világpiaci árai emelkedésnek indultak. A belső piaci árrobbanás megfékezése végett elrendelt orosz gabonaexport-tilalom csak tovább növelte a kockázatot, amit a javuló amerikai terméseredmények sem tudnak teljes mértékben kompenzálni.

A búza világpiaci árának emelkedése a magyar gabonapiac alakulására is hatást gyakorolt. Az áremelkedést a szélsőséges időjárás miatt csökkenő hazai termés is gerjesztette. Jellemző fokmérő, hogy a BÉT árupiaci szekciójában az euróbúza szeptemberi határidős ára már augusztus közepén 50 ezer forint/tonna fölé kúszott, sőt a takarmánybúzával is hasonló árakon kereskedtek. A búza drasztikus áremelkedése a takarmányárak meredek emelkedését vonja maga után, és hatással van a kukorica árszintjére is, hiszen ma már a takarmánykukoricát is 42 ezer forint felett jegyzik. A világpiacon zajló események, amellett, hogy helyrerakják a gabonaárakat, a dráguló takarmány miatt jelentős áremelkedést provokálnak az állati termékek piacán.