Hazai láncok újramágnesezve

Minden értékesítési csatornának megvan a jellegzetessége, és a legtöbb esetben definiálhatók azok a vásárlási típusok, amelyeket a vevők jellemzően az adott bolttípusban végeznek – állapítja meg a GfK Hungária legfrissebb felmérése. A GfK Hungária által készített, a magyar háztartások vásárlási szokásait feltérképező Shopping Monitor és Shopping Mission 2008–2009 tanulmányban az értékesítési csatornák vizsgálata azt mutatja, hogy Magyarországon a kisebb üzletek továbbra is lényeges szerepet töltenek be az élelmiszer-kereskedelemben. Olyannyira, hogy 2004 óta először jelölték meg a vásárlók nagyobb arányban a kisebb, magyar beszerzési láncokhoz tartozó üzleteket – a hipermarketekkel szemben – olyan vásárlási helyszínként, ahol a legtöbb pénzt költik élelmiszerekre.
– A mostani megkérdezésből kiderült, hogy a válaszadók 32 százaléka említette a kisebb önkiszolgáló boltot, szemben a hipermarketek 27 százalékos említési arányával, de legalább ilyen érdekes, hogy a szupermarketek is felértékelődtek, és immár a megkérdezettek 14 százaléka említette, hogy ott költi a legtöbb pénzt élelmiszerre – mondta Kui János, a GfK Hungária Kereskedelem szektorának vezető menedzsere.
A hipermarketek elsősorban a nagybevásárlások színterei, de emellett szinte minden típusú vásárlás – a napi rutinvásárlások és a sürgős szükséglet kielégítése céljából végzett vásárlások kivételével – megfigyelhető ebben az üzlettípusban.
Az árengedmények és az akciók miatt 46 százalék, míg a nagybevásárlásokat tekintve 41 százalék említette a diszkontokat.
A hazai tulajdonú láncokat alkotó üzletek alapvetően a napi rutinbevásárlások, a sürgős szükséglet kielégítésére irányuló vásárlások, illetve a spontán vásárlások helyszínei. Legfőbb előnyük a lakó- vagy munkahelyhez való közelség, valamint a boltok személyzetével kialakított személyes kapcsolat, amelynek alapján a vásárlók úgy érzik, ezekben az üzletekben az átlagosnál jobban figyelnek rájuk.