Magazin: A hazai cégvezetők számára az üzleti kockázatok jelentik a legfőbb kihívást

Mekler Anita
adó- és jogi tanácsadási üzletág cégtárs
PwC Magyarország

Ha az első és a hetedik évet hasonlítom össze, akkor szembeötlő, hogy a legutóbbi kutatásban több magyar vezérigazgató és több női vezető vett részt, mint mondjuk az első felmérés alkalmával – kezdte prezentációját Mekler Anita. Kiemelte, hogy a globális vezetők körében felhőtlen optimizmus volt tapasztalható, és ugyanez az optimizmus tükröződik a magyar eredményekben is. A hazai cégvezetők – most már negyedik éve – nagyon optimisták a saját vállalatuk bevételi növekedését illetően. Mindezt szervezeti növekedéssel és költségcsökkentéssel kívánják elérni, valamint a start-upokkal való együttműködési hajlandóság is jelentősen megugrott.

– Ezzel szemben viszont éles ellentét volt a külföldi és a magyar megkérdezettek között, hogy melyek a legnagyobb kihívások. A globális vezérigazgatók globális problémákat jelöltek meg, mint például terrorizmus, a geopolitikai tényezők, a klímaváltozás – ezek húsz százalékponttal nőttek tavaly óta –, ezzel szemben a magyar vállalatvezetőknél a globális problémák jelentősége csökkent, ők inkább az üzleti kockázatokat, úgymint a szakemberhiányt és az ezzel kapcsolatos további tényezőket – a munkavállalók demográfiai jellemzőinek változását, illetve az alkalmazásukra kirótt vállalati terhek növekedését – jelölték meg legnagyobb kihívásként – hívta fel a figyelmet Mekler Anita.

– A vállalati felső vezetőktől a leggyakrabban elhangzott szó az új volt. Új technológia, új kihívás, új dimenziók, új trendek. Az interjúk alkalmával azt éreztük, hogy ezek az új dolgok új szerepkörök felé presszionálják a vezérigazgatókat. A tradicionális szerepek mellé olyanokat is fel kellett venniük, amelyek a vállalkozás növekedéséhez hozzátartoznak, de már túlmutatnak egy stratégiatervezésen vagy egy budgetnek a tervezésén, sokkal inkább személyesen vesznek részt az innovációban, a technológiai fejlesztésekben, valamit a HR-stratégiába is bevonódnak – állapította meg a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletág cégtársa.

Helyet cserélt Románia és az Egyesült Államok

A felmérés szerint a magyarországi vezérigazgatók szemében továbbra is Németország az elsődleges célpiac, miközben Románia – az Egyesült Államokkal helyet cserélve – egy év alatt fellépett a második helyre. A legnagyobb terepvesztést Oroszország szenvedte el a magyar döntéshozók körében. A Brexit körüli bizonytalanságok ellenére azonban az Egyesült Királyság szerepe nem csökkent sem itthon, sem a világban. Világszerte a megkérdezett vezérigazgatók válaszai alapján az USA visszaszerezte globális első helyét, és meg is erősítette előnyét Kínával szemben. Az első számú vezetők 89 százaléka bízik abban, hogy növelni tudja saját cége bevételeit, a magyar gazdaság megítélése nem változott számottevően, a világgazdasági kilátásokkal kapcsolatos optimizmus viszont még a tavalyihoz képest is fokozódott.

Nick Kós
vezérigazgató
PwC Magyarország

– Világszerte nehéz évük volt tavaly a döntéshozóknak. Az év elején inkább a kockázatok látszódtak, de így utólag úgy tűnik, hogy 2017 a stabilizálódásról szólt a világgazdaságban. Az Egyesült Államok és Kína tovább erősödött, az orosz és a brazil gazdaság lassan magára talált.A Brexit nyomán az eurózóna jövőjét érintő aggodalmak is csitulni látszanak. Tavaly a várakozások még a kockázatokból fogantak, a vezérigazgatók idén már megalapozottabban lehettek optimisták a világgazdasági kilátásokat illetően itthon és globálisan is. Aligha kívánhatok mást, mint hogy folytatódjék a derűlátás, és legyen végre egy nyugodt, kiszámítható évük a vállalatok vezetőinek – vélekedett Nick Kós, a PwC Magyarország vezérigazgatója.

A cégvezetőkre nehezedő legnagyobb kihívások

A felmérés során az első számú döntéshozók vezetői kihívásaikról is beszámoltak, a megkérdezettek közel 60 százaléka mondta azt, hogy egyre növekvő nyomást tapasztal arra vonatkozóan, hogy minél rövidebb idő alatt kell elérni a kitűzött üzleti célokat. A személyes felelősség kapcsán szintén megfogalmazták aggályaikat, a megkérdezettek 37 százaléka érzi úgy, hogy egyre nagyobb nyomás nehezedik rá a vállalat által elkövetett esetleges szabályszegések miatt.

– Évek óta 50 százalék feletti azoknak a vezérigazgatóknak az aránya, akik növelni szeretnék munkavállalóik létszámát. Ezzel együtt pedig az egyik legnagyobb kihívás, hogy milyen HR-stratégiával és honnan tudják ezt megtenni. A megkérdezett vezetők felismerték, hogy a sikeres toborzás alapfeltétele, hogy a szervezet maga vonzó legyen a munkavállalók szemében. Ennek eredménye, hogy ma már a munkahely sok esetben egyfajta iskolaként készíti fel dolgozóit a jövőben megkövetelt rugalmasságra. A megkérdezettek 90 százaléka állította például, hogy az ún. soft skilleket, mint például csapatmunka, kommunikáció is fejleszteni kell a digitális készségek mellett. Előtérbe kerültek a gyakornoki programok, valamint megpróbálnak a szakmai szervezetekkel és az oktatási intézményekkel is együttműködni a vállalatok.A felmérésben részt vevők közel háromnegyede mondta azt, hogy valamilyen munkavállalói elégedettségi felmérést is végeznek a vállalaton belül, valamint többféle stratégiát alkalmaznak azért, hogy a bizalom egyre erősebb legyen. Leginkább egyesével próbálják a munkavállalókat érdekeltté tenni a vállalat eredményeinek elérésében, és igyekeznek transzparenssé tenni a működést, ami egy nagyon erős alkalmazotti lojalitást eredményez – hangsúlyozta Mekler Anita, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának cégtársa.

A 165 megkérdezett magyarországi vállalatvezető által a kormányzattól elvárt legfőbb prioritások között szintén fókuszba kerültek a munkavállalókkal kapcsolatos elemek. A vállalatvezetők üdvözölnék a képzett munkaerő rendelkezésre állását; a világosan érthető, stabil és hatékony adórendszert; illetve a munkaerő egészségi állapotának biztosítását is.

A technológiai változások forgatják fel leginkább a cégek életét

Markánsan megváltozott a vezérigazgatók véleménye, amikor a hirtelen bekövetkező, a piacot átalakító – azaz diszruptív – tényezőkről kérdezték őket. 2014-ben még az iparági szabályozás és az ügyfelek viselkedésének megváltozása tűnt a legkevésbé kiszámítható faktornak.Mára már a többség, a megkérdezettek háromnegyede a technológiai változásokat tartja a leginkább felforgatónak – a digitalizációtól a gyártás és a szolgáltatás területén várják a legtöbbet –, és minden második vezérigazgató továbbra is tart a versenytársak számának hirtelen növekedésétől, illetve az elosztási csatornák vagy az ügyfelek viselkedésének változásától.

A vezérigazgatók közel fele mondta, hogy változott a munkarendje a három évvel korábbihoz képest. Közülük 77 százalék végez több feladatot digitálisan, 62 százalék többször dolgozik a munkahelyétől távol, és 46 százalékuk mondta, hogy kevesebb utat bonyolít munkaügyben.Bár a fentiekből látszik, hogy a rugalmas munkavégzés a döntéshozók körében is terjed, a megkérdezettek kevesebb mint 14 százaléka tudott több szabadságot kivenni az utóbbi években.

A vállalati vezetők egyre bátrabban használják a közösségi oldalakat. A felmérés azt is vizsgálta, hogy milyen a viszonyuk a közösségi médiához, használják-e, és ha igen, milyen célból. 66 százalékuk azt mondta, hogy saját maga kezeli a közösségimédia-fiókjait; a válaszadók háromnegyede rendelkezik LinkedIn-profillal, 61 százalék facebookozik, és jelenleg csupán 29 százaléknak terepe az Instagram.

A szakadékot csökkentő és növelő globalizáció

A globalizáció legfőbb érdemei közé az erőforrások szabad globális piacának megteremtését és az internet általános elérhetőségét sorolják az első számú vezetők. A folyamat eddig legkevésbé a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelését segített megakadályozni, és szintén a lista végén szerepel a méltányos és hatékony adózási rendszerek világszintű létrejötte.

– A globalizáció pozitív és negatív hatásai ma már az élet minden területén érvényesülnek, a gazdaság esetében pedig még erőteljesebben megmutatkoznak. A globalizáció hozzájárul többek között a tőke, a munkaerő, az áruk és az információ hatékonyabb áramlásához, az infrastruktúra, az adatvédelem és a szolgáltatások fejlődéséhez. Kétségtelen azonban, hogy a globalizáció negatív hatásai is érvényesülnek a gazdaságban: egyre nehezebb például megtalálni az egyensúlyt a nyílt globális piaci verseny és a nemzethatárokon belüli zártabb szabályozások között – mondta dr. Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke.

Az MGYOSZ vezetője szerint hatalmas probléma a hazai társadalom elöregedő korfája, a kivándorlás és a szakmunkásképzés jelenlegi rendszere.

– Ebben a világban, ahol a technológiai fejlődés megállíthatatlan, a munkavállalóknak folyamatosan tanulniuk kell. A szakmunkásképzésben a diákoknak olyan alaptudást lenne szükséges elsajátítaniuk, mint a matematika, az informatika, a magyar és az angol nyelv ismerete. Ezek azok a tárgyak, amelyeknek az óraszámát nem csökkenteni, hanem növelni kellene – hívta fel a figyelmet dr. Futó Péter.

Ladó Balázs