Hazai banántörténelem: a ritkaságból alapélelmiszer

Nem fa, hanem fű

Bár sokan fatermetű növényként gondolnak rá, a banán valójában egy nagyra nőtt lágy szárú fűféle, az egyszikűek közé tartozik. A „banánfa” kifejezés tehát botanikailag nem helyes. A banánfélék (Musaceae) családjába tartozó növény akár 6-7 méteresre is megnőhet, és a világ legnagyobb lágy szárú növényeként tartják számon –  írja az Agrárszektor.

Egy kis genetika: hogyan lett mag nélküli a banán?

A termesztett banánok többsége mag nélküli, aminek az oka, hogy triploid, azaz három kromoszómakészlettel rendelkezik. Ezt a tulajdonságot két vadfaj, a Musa acuminata és a Musa balbisiana keresztezésével érték el. A mag nélküli gyümölcs könnyebben fogyasztható, és nem kell köpködni – ahogy a magnélküli szőlő vagy a magszegény dinnye esetében is ez vált a fogyasztói elvárássá. A termesztés vegetatív úton, sarjakkal történik, így biztosítható a fajtaazonosság.

Étkezési banán, sütőbanán, banánliszt

A legismertebb változat az étkezési banán (Musa x paradisiaca), amelyet többnyire nyersen fogyasztunk. Emellett egyre több helyen találkozhatunk a főzőbanánnal (plantain), amely magasabb keményítőtartalma miatt sütve vagy főzve ízletes. Az utóbbi években pedig megjelent a banánliszt is, amely gluténmentes alternatívája lehet a hagyományos gabonaliszteknek. Sőt, a banánlevél sem megy kárba: ételcsomagolásra, textilek vagy kötelek készítésére is használják.

A banán Magyarországon még a ’80-as évek elején is igazi kuriózumnak számított. Később egyre gyakrabban jelent meg a boltokban, főként télen, mára pedig egész évben kapható. A kínálat is bővült: már nemcsak friss gyümölcsként, hanem lisztként, chipsként vagy turmixalapként is megtalálható a boltok polcain.

Hol érik be a banán, amit megveszünk?

A boltban vásárolt banán még zölden érkezik Magyarországra, és nem természetes módon érik meg, hanem szabályozott körülmények között. Ez azért van, mert a gyümölcs puha, sérülékeny állapotában nem bírná ki a hosszú utat Közép-Amerikából vagy Afrikából. A banánt zölden takarítják be, főként Ecuadorból és Costa Ricából indulva. Hajón érkezik Hamburgba, onnan pedig kamionnal jön tovább.

Banánérlelő kamrában készül a sárga héj

Az éretlen gyümölcsök az úgynevezett banánérlelő kamrákba kerülnek, ahol etiléngázt használnak az érési folyamat beindítására. Az etilén egyébként természetes növényi hormon, amit a gyümölcsök maguk is kibocsátanak érés közben – például az alma vagy a paradicsom.

A banánérlelés során a hőmérsékletet 14 °C-ról fokozatosan 19 °C-ra emelik, majd a gyümölcs 24 órán keresztül „gáz alatt” van. Ezután 6 nap alatt érik be teljesen. A cél: egységes érési szint, könnyen értékesíthető árualap. A folyamatot szakemberek, ún. banánérlelő mesterek felügyelik, akik az érlelés minden részletét számítógépes rendszerrel szabályozzák.

Mire figyelnek az érlelés során?

A hőmérséklet, a páratartalom, az etilén mennyisége, sőt, még a dobozokon belüli légmozgás is számít. Az új technológia célja, hogy minden kartonban ugyanolyan érettségű banán legyen – ez korábban nem volt lehetséges. Régebben a banánokat egyszerűen almatárolóba tették, ahol az alma által kibocsátott etilén segítette az érésüket – de ez jóval pontatlanabb és kiszámíthatatlanabb megoldás volt.

A bolti banán élettartama

A boltba kerülő banán jellemzően 3–4 napig számít első osztályúnak, utána pöttyösödni kezd, de ez nem a romlás, hanem a természetes túlérettség jele. A gyümölcs ettől még fogyasztható, sőt sokan ilyenkor szeretik igazán – például turmixhoz vagy banánkenyérhez tökéletes.

Érés otthon: így gyorsítható fel természetesen

Ha otthon zöld banánt vásároltunk, egyszerű praktikával gyorsíthatjuk az érését: tegyük alma vagy más már érett gyümölcs mellé. Ezek ugyanis etilént bocsátanak ki, ami felgyorsítja az érési folyamatot – akár a körte, az avokádó vagy a paradicsom esetében is működik a trükk.