Havi nettó 312 ezer forinttól 800 ezerig a háztartásban – ez mire elég?

Komoly mértékben növekedett az idei év elején a középkorúak háztartásának havi nettó jövedelme a K&H biztos jövő kutatás szerint, amely negyedévenként vizsgálja a 30-59 évesek anyagi helyzetét.

Felívelés

A legfrissebb eredmények alapján az első negyedévben az átlagos nettó háztartási jövedelem 592 ezer forintot tett ki. Ez kicsit több, mint 10 százalékos növekedésnek felel meg a múlt év utolsó negyedévére jellemző 538 ezer forinthoz képest, éves összevetésben pedig 19 százalékos többlet. A mostani eredmény egyúttal a felmérés 2015 óta íródó történetében rekordszintet is jelent – viszonyításképpen öt évvel korábban, 2020 első negyedévében 353 ezer, 2016 elején pedig 269 ezer forintos átlagról volt szó. A nettó jövedelmek mediánja idén év elején 504 ezer forintot tett ki, vagyis a 30-59 évesek háztartásának fele ennél magasabb, a másik fele pedig ennél kisebb jövedelemmel rendelkezik.

A férfiak általában magasabb nettó háztartási jövedelmet említenek, mint a nők, bár ebben a negyedévben a különbség hibahatáron belül volt: a férfiak 606 ezer, a nők pedig 579 ezer forintról számoltak be átlagosan. A nők esetében a gyermekesek nettó jövedelme a következő időszakban tovább is emelkedhet majd, köszönhetően annak, hogy lépcsőzetesen vezetik be az személyi jövedelemadó-kedvezményt az érintetteknek.

Gondtalan élet kontra nélkülözés

A korábbi felmérésekkel összhangban továbbra is jelentős eltérések vannak a középkorúak táborán belül a jövedelem szintjének saját megítélése szerint. A válaszadók 8 százaléka mondta azt, hogy gond nélkül meg tud élni a havi jövedelemből és még rendszeresen futja a megtakarításra is, ám körükben átlagosan 800 ezer forintos összeg áll ehhez rendelkezésre. Emellett 34 százalékuk nyilatkozta, hogy az átlagosan 733 ezer forintból jól kijönnek és alkalmanként spórolni is tudnak – ők alkotják a válaszadók legnagyobb táborát. Ugyanakkor szintén jelentős, 29 százalékos azoknak az aránya, akik 534 ezer forintos összeget mondtak nettó jövedelemként, ami a megélhetéshez elég, de a takarékoskodáshoz szerintük kevés. A válaszadók ötöde az átlagosan 457 ezer forintos jövedelmére úgy tekint, hogy az éppen elég a háztartásnak. Ugyanakkor 7 százalékuknál a 352 ezer forintos átlagösszeg azt jelenti, hogy a család hónapról hónapra él. Viszonylag alacsony, 2 százalékos azoknak az aránya, akiknek nélkülözniük kell, mert a 312 ezer forintos nettó háztartási jövedelemből nem futja teljesen a szükségesre sem.

Székely Pálma, a K&H értékesítés és életbiztosítási üzletágának vezetője a felmérést értékelve azt mondta, hogy tízből négy háztartásban rendszeresen vagy alkalmanként félre tudnak tenni. A megtakarítások esetében kulcsfontosságú a hosszú távra szóló öngondoskodás, azaz az időskorra történő takarékoskodás, mivel anélkül a jelenlegi kilátások szerint valószínűsíthető, hogy a nyugdíjba vonulás után alacsonyabb lesz a jövedelem.