Hátrányba hozhatja a hazai előállítású termékeket az élelmiszerlánc-felügyeleti díj
Várhatóan március végén, április elején jelenik meg az idén januártól bevezetett élelmiszerlánc-felügyeleti díjat szabályozó végrehajtási rendelet – közölték egy szakmai megbeszélésen a PricewaterhouseCoopers (PwC) Kft. szakértői.
Legalábbis ezt prognosztizálja a díj beszedésére jogosult Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH), amely egyéb tájékoztatók megjelentetését is ígéri. A PwC szakértői szerint az új szabályozás negatív következményei közé tartozik, hogy a díj nem „egyfázisú adóként” működik és nem egy-egy adott termékhez kötődik, hanem azt az élelmiszerlánc minden szereplőjének meg kell majd fizetnie. Ez pedig növelheti a termékárakat, ha a többletkiadásokat a piaci szereplők tovább tudják hárítani kereskedelmi partnereikre. Emiatt viszont „elterelődhet a fogyasztás” a hazai előállítású élelmiszerektől, mivel az üzletláncok még olcsóbban tudnak majd beszerezni külföldi termékeket az itteni előállítású termékekhez képest.
Az MgSzH március végére-április elejére ígéri az élelmiszerlánc-felügyeleti díjról szóló új törvényi szabályozás végrehajtási rendeletét (vhr), de a PwC szakértői szerint nem kizárt, hogy a vhr megjelentetése csúszik. Az MgSzH az üggyel kapcsolatban egyéb tájékoztatók kiadását is kilátásba helyezte, de eddig ilyeneket nem tett közzé – közölték egy közelmúltbeli szakmai előadáson a PwC szakértői.
Mint ismert, az új szabályozás értelmében az élelmiszerlánc szereplőinek előző évi – jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított – nettó árbevételük 0,1 százalékát kell befizetniük felügyeleti díjként. Erről bevállalást május 31-ig kell készíteniük, a díjat pedig két részletben, július 31-ig és január 31-ig kell majd leróniuk.
A törvényi változtatások kapcsán ma is vita zajlik arról, hogy az új befizetési kötelezettséget miként kell értelmezni. Számos ágazati szerelő szerint valójában „ellenszolgáltatás nélküli új adónemről” van szó, míg a Vidékfejlesztési Minisztérium – ezt cáfolva – az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat az eddiginél igazságosabb ágazati teherviselésként értelmezi az ágazat hatósági ellenőrzéséhez, és „cserében” számos eddigi hatósági díj felülvizsgálatát, illetve csökkentését vagy megszüntetését ígérte.
A PwC szakértői szerint mindenesetre az új szabályozás negatív következménye lehet, hogy nem egy termékhez kötődik, hanem a felügyeleti díjat a teljes élelmiszerlánc minden szereplőjének meg kell fizetnie. Így a halmozott kötelezettségek kedvezőtlenül befolyásolhatják az élelmiszerárakat, mivel a pluszkiadások dráguláshoz vezethetnek, ha a vállalkozások a díjfizetések miatti többletköltségeket érvényesíteni tudják. Ezért az új szabályozás a fogyasztást „eltérítheti” a hazai előállítású termékektől, mert a kiskereskedelmi láncok az eddigiekhez képest még olcsóbban szerezhetnek be külföldről élelmiszereket. Emellett a 0,1 százalékos díjfizetési előírás az exportált termékek utáni árbevételre is vonatkozik, így a hatóságok ellenőrzési tevékenysége nem csak a hazai, hanem a külpiacok „védelmére” is kiterjed majd – fogalmaztak a PwC szakértői. (agromonitor.hu)
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Orbán Viktor: jövőre reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés
Reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés 2025-ben Magyarországon –…
Tovább olvasom >Nehéz helyzetben a sertéshúságazat: emelkedő költségek, csökkenő fogyasztás és átalakuló szokások
Évek óta kihívásokkal néz szembe a hazai és az uniós…
Tovább olvasom >Az NGM tájékoztató levélben kéri az embereket, hogy költsenek
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tájékoztató levélben fogja értesíteni az önkéntes…
Tovább olvasom >