Hatalmas mennyiségű házi pálinka kerülhetett kereskedelmi forgalomba

Bár az EU felszólította Magyarországot a házi pálinka teljes körű jövedékiadó-mentességének megszüntetésére, a kormány nem enged. Pedig a számok azt mutatják, hogy érdemben nőtt az illegálisan árult szesz mennyisége, miközben milliárdoktól esik el az államháztartás. Emellett a jövedékiadó-mentességét nem élvező szeszipari cégek csődbe mehetnek az egyenlőtlen versenyhelyzetben. Ráadásul csorbulhat az ínyencséggé avanzsált, nagy nehezen kimosdatott pálinka-imázs.

2010. szeptember 27-től már otthon is lehet adómentesen főzni pálinkát. A törvény célja eredetileg az volt, hogy mindenki a saját céljára elkészíthesse a kertje gyümölcséből hagyományos hungarikumunk házi változatát. Ennek mennyiségi korlátja 50 liter 86 százalékos párlat, amely 86 liter 50 fokos pálinkát jelent.

A törvény által megszabott felső mennyiségi határ a korábbi kedvezményes adóztatáshoz kötődött, amit még a bérfőzésre állapítottak meg. A 2010-es liberalizáció előtt ugyanis a saját gyümölcsöskertjéből származó gyümölcsöt kedvezményes adó (bérfőzési szeszadó) – mely a jövedéki adó 50 százaléka – megfizetése mellett lehetett az engedéllyel rendelkező bérfőzdében lefőzetni. Akkor tehát a kedvezményes bérfőzési szeszadót és a bérfőzési szolgáltatást kellett megfizetni.

Az új törvény azonban ezt megváltoztatta, és lehetővé tette, hogy magánszemélyek a bérfőzdében a szeszadó megfizetése nélkül is lefőzethessék házi célra a pálinkájukat, és csak a bérfőzési szolgáltatást kelljen megfizetniük.

Ha a pálinkafőzésben meghirdetett, és a kormánydöntés által egy csapásra megvívott „szabadságharc” valóban arra irányult, hogy az otthoni házi főzőcskét, mintegy hobbit legalizálja, akkor az adóhatóság adatai és a piac szereplői szerint ez a döntés alaposan célt tévesztett, és az illegális adómentes alkoholtermelés melegágyává vált. A törvény ugyanis egyértelműen kimondja, hogy a „kedvezményes”, jövedéki adó nélküli párlatok, kereskedelmi forgalomba nem hozhatóak. Csak akkor kerülhetnek a kereskedelembe, ha a jövedéki adót megfizetik, és az üveget párlatjeggyel látják el – ez utóbbit az adóhatóságoktól kell igényelni.

A NAV-hoz beérkezett bérfőzési és jövedéki adó adatok, valamint az ellenőrzések során talált, a kereskedelmi forgalomba került illegális házi, illetve bérfőzött pálinka mennyiségéből kiderül, hogy többmilliárd forintnyi jövedéki adótól és áfától esik el az állam.

A NAV adatai szerint tavaly Magyarországon a szeszipar 15,6 millió hektoliterfok alkoholt állított elő, amelyből a pálinka 45 százalékos arányt képvisel. Ebből kereskedelmi főzésű mindössze 850 ezer hektoliterfok, míg a bérfőzésé közel nyolcszor annyi, 6,174 millió hektoliterfok volt. Ez utóbbiból mindössze 15 millió forint jövedéki adó folyt be, szemben az előző évi – a pálinkaliberalizáció szempontjából töredékévnek számító – 2,8 milliárddal, amikor pedig jóval alacsonyabb volt a bérfőzés mennyisége. 2009-ben viszont – amikor hasonló mennyiséget főztek a bérfőzdék – 8 milliárd forint jövedéki adóhoz jutott az állam.

A számok csak a bérfőzdékben készült párlatokra és a jövedéki adóra vonatkoznak, ez utóbbihoz még az áfának is hozzá kellene adódnia, ha bekerülne a kereskedelembe. Pluszként jelenik meg a valóban házi főzésű pálinka mennyisége, amit nem igazán lehet megbecsülni, mert sem a főzést, sem a pálinkafőző berendezés nem kell bejelenteni, és még az eladott pálinkafőző berendezések számából sem lehet következtetni, mert házi barkácsolású eszközökön is készülnek párlatok.

Ha törvény és a NAV által használt hektoliterfokot – amely 100 százalékosra felszorzott alkohollal számol – átváltjuk a való életben megjelenő 50 százalékos pálinkára (a prémium minőség általában 37,5 százalékos), akkor több mint 12 millió liter adó- és járulékmentesen előállított pálinkáról beszélünk, amit a bérfőzdék magánszemélyeknek gyártottak.

Ha a személyenként lefőzhető, házi főzésben előállított pálinkamennyiséget nézzük, akkor az 50 hektoliterfokos pálinka átszámítva már 86 liter 50 százalékosat jelent, ami az év napjaival elosztva napi 2,3 dl fogyasztását jelenti. Ez már olyan mennyiség, amely az egészségügyi világszervezet, a WHO ajánlása szerint hosszú távon májzsugorodáshoz vezet.

Nem becsülve alá a magyar ember vonzódását a hungarikumunkhoz, kijelenthető: nem valószínű, hogy ez a 12 millió liter párlat valóban a háztartásokban maradna. Ezt a sejtésünket támasztják alá a NAV tapasztalatai is. A hatóság tavaszi razziái során kifejezetten a magánszemélyek által adómentesen előállított erjesztett italok, valamint a magánfőzött párlatok (házi pálinkák) jogellenes forgalomba kerülését vizsgálta. Az ellenőrzések helyszínei elsősorban vásárterek és -csarnokok, piacok, forgalmasabb közterületek, közutak, illetve vendéglátó-ipari egységek voltak. A 2215 ellenőrzés során 31 százalékban (690 esetben) tapasztaltak jogsértést, amelyhez képest tavaly tavasszal mindössze 11 százalékban találtak feketepálinkát.

A jogsértések megnövekedett számából is jól látható tehát, hogy a kormány által eltörölt jövedéki adó hatására a házi pálinka nem maradt a házi butellákban, hanem beömlött a kocsmák kimérő üvegeibe.

Míg a feketén értékesített pálinka után elmaradt adóbevétel az államháztartás számára jelent veszteséget, a legnagyobb érvágást a feketepálinka vélhetően legális konkurenciájának jelenti.

Mindemellett külön gondot jelent, hogy a prémium pálinkák, és a minőséget garantáló pálinkatörvény által kivívott hungarikumarculatot most a kereskedelembe nagy mennyiségbe bekerülő kétes minőségű szeszes ital ismét leronthatja. (Adó Online)