Hat új kukoricahibrid kapott állami minősítést és felkerült az EU közös fajtalistájára is

A kukoricahibridek előállítására létrehozott kísérleti rendszer több országra (például Romániára, Szlovákiára) ezzel több, eltérő klímával rendelkező területre kiterjed. Így a kutatók olyan hibrideket választhatnak ki, amelyek az időjárási viszonyokhoz a leginkább képesek alkalmazkodni. Az új hibridek minősítésével valamennyi éréscsoportban gazdagodott a martonvásári intézet szemeskukorica választéka – közölték.

Az ATK számára fontosak azok a kísérleti helyek, ahol sok év átlagában az országos átlagnál kevesebb csapadék hullik, valamint azok az öntözött területek, ahol a kukoricahibridek terméspotenciálját hektáronként 15 tonna vagy afölötti termésszinten vizsgálják. Ezenfelül a kutatók speciális klímájú helyszíneken értékelik a hibridek hidegtűrését, illetve kezdeti fejlődésük erősségét.

A szakemberek néhány hibridet a romániai állami kísérletekbe bekapcsolódva vizsgáltak, ahol a magyarországinál már most is melegebb és szárazabb az időjárás. Olaszországban intenzív technológia mellett, Szlovákiában hűvösebb területen értékelték a magyar hibridek teljesítményét.

Magyarországon a kukorica vetésterületének kilencven százalékán szemes kukoricát, tíz százalékán silókukoricát termesztenek, ezért az ATK-MGI-ben is több kutatási kapacitást fordítanak a szemes hibridek előállítására, mint a silókukoricák nemesítésére.

Közölték, a szemes kukorica mindenekelőtt állati takarmányként hasznosul, de az utóbbi időben a bioetanol-gyártásnál is egyre több kukoricát dolgoznak fel. A silókukorica amellett, hogy alapvetően a kérődző állatok takarmányozására használják, a biogáz-előállítás alapanyagaként is szolgál. (MTI)