Hat év után nyílik újra az OMÉK
A magyar föld legjavát mutatja be a szerdán nyíló budapesti Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás (OMÉK), amely egyfajta híd a vidék és a főváros között – jelentette ki a vidékfejlesztési miniszter kedden a Zala megyei Pórszombaton, ahol a hat év után újranyíló OMÉK mellett az egy éve indult szabad pálinkafőzésről is szó esett.
Fazekas Sándor úgy fogalmazott, hogy jelképértékű a pórszombati helyszín, hogy innen invitálják az ország közvéleményét az OMÉK-ra, mert ez „a vidék és a főváros kapcsolatának újraszövését jelenti”, a kiállítás hidat képez a vidék és a főváros között. Hangsúlyozta, hogy a magyar vidék kiváló hagyományos és új termékekkel rendelkezik, ezért is fontos, hogy a kézműves, jó minőségű élelmiszerek, a tájfajtákból, az őshonos fajtákból készült termékek megjelenjenek az asztalokon, a fogyasztóknál.
A sorrendben 75., de hatéves kihagyás után újranyíló kiállítás kapcsán azt mondta: nagy várakozás előzi meg, szerdától vasárnapig a remények szerint több tízezren látogatnak el a budapesti seregszemlére. Minden korábbinál több, összesen 450 kiállító vesz részt, az élelmiszerek mellett az őshonos állatok bemutatására is lehetőséget kínálva, számos szakmai program kíséretében, a magyar élelmiszert a középpontba állítva.
A kiállítást Orbán Viktor miniszterelnök nyitja meg, Lengyelország fővédnökséget vállalt, s a környező országokból, de még Algériából is állami vezetőket, üzletembereket és látogatókat várnak az OMÉK-ra.
Fazekas Sándor kitért arra is, hogy egy évvel ezelőtt, ugyanebben a pórszombati gyümölcsösben ünnepelték az első szabadon főzött pálinkát, amivel visszakerült jogaiba ez a nemzeti ital. A pálinka értékhordozó, „a vidéki ember munkaszorgalmát, odafigyelését is mutatja”, s olyan tájfajtákból is készül, ami igazán egyedivé teszi őket.
A miniszter közölte: véglegesítés előtt áll a tájfajták szaporítását és a belőlük készült termékek felhasználását lehetővé tévő rendelet, amellyel visszakerülnek jogaikba az azok a fajták és termékek, amelyek eddig Magyarországon nem voltak szaporíthatók, forgalmazhatóak, nem lehetett belőlük termékeket készíteni.
V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár felidézte: egy évvel ezelőtt a pálinkafőzés lehetőségét vidéken kitörő örömmel fogadták, több helyen már éjfélkor felmentek e szőlőhegyre, „megvárták a himnuszt és alágyújtottak az üstnek”.
Nem teljesültek azok a várakozások, hogy a szabad pálinkafőzés hátrányosan befolyásolná a szeszipart, „az emberek megmérgezik és felrobbantják magukat”. Az eredeti szándék az volt, hogy a helyi termékeket segítsék piacra jutni és felélesszék az öngondoskodást – fejtette ki.
Az államtitkár az MTI kérdésére elmondta: pontos adat nincs, ezért csak becsülni lehet, hogy az elmúlt egy év alatt körülbelül 10 ezren fogtak házi pálinkafőzésbe Magyarországon.
Elmondta még: a tájfajtákról szóló rendelet és a korábban alkotott más jogszabályok segítik, hogy a magyar falusi turizmus is olyan legyen mint másutt Nyugat-Európában: helyben, hagyományos technológiával feldolgozott tájfajtákat lehessen kínálni családi környezetben.
Kovács Gyula, a sajtótájékoztatónak helyet adó szőlőhegyi birtok gazdája arról beszélt, hogy a területén több mint százfajta őshonos gyümölcsfa oltványát gyűjtötte össze és ezeket neveli, akad köztük olyan, amelyikből ez az utolsó fa. Reményét fejezte ki, hogy „a féltő gondosság” elterjed és a gasztrokultúra is újból elnyeri régi fényét.
(MTI)
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Budapest ad otthont szeptemberben az Európai Ökogazdálkodási Kongresszusnak
Idén Budapest ad otthont az Európai Ökogazdálkodási Kongresszusnak (European Organic…
Tovább olvasom >Ismét sikeres megjelenés volt a Jövő Áruháza
A SIRHA Budapest 2024 szakkiállítás hivatalos lapja a Trade magazin, amely…
Tovább olvasom >A fenntarthatóság és felelős gyártás volt idén az Alimentaria&Hostelco fókuszában
Idén március 18. és 21. között került sor az Alimentaria&Hostelco…
Tovább olvasom >