A kormány elfogadta az élelmiszeripar fejlesztési stratégiáját
A kormány elfogadta a magyar élelmiszeripar közép- és hosszú távú fejlesztési stratégiáját – jelentette be Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter szerdán Budapesten sajtótájékoztatón. A kormány az élelmiszeripart stratégiai ágazatként és kiemelt területként kezeli – tette hozzá.
A következő öt évben 300 milliárd forint fejlesztési forrás áll a magyar élelmiszeripar rendelkezésére, 200 milliárd forint a vidékfejlesztési program forrásaiból, 100 milliárd forintot pedig a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) lehet majd finanszírozni.
Az fejlesztési stratégiával a kormány arra törekszik, hogy az elkövetkező öt évben 40 százalékkal, a jelenlegi mintegy 2500 milliárdról 3500 milliárd forintra emelkedjen az élelmiszeripari éves teljesítménye – tette hozzá a miniszter.
Fazekas Sándor kiemelte: a magyar élelmiszeripar mintegy 130 ezer embernek ad közvetlenül munkát, és többszázezer mezőgazdasági termelő termékeit vásárolja fel. A kormány 2010 óta kiemelt területként kezeli az élelmiszeripart.
A fejlesztés fő irányaként a miniszter a minőségi élelmiszerek előállítását jelölte meg. Emellett fontosnak mondta a kézműves élelmiszerek és a hungarikumok előállítását, továbbá a rövid ellátási láncok támogatását, a helyi, a regionális termék-előállítás ösztönzését. Erre a források is rendelkezésre állnak, mindenekelőtt a kis- és közepes vállalkozások, így a vágópontok, a kis vágóhidak, a termelői tej- és gyümölcsfeldolgozó üzemek, hűtőházak támogatására.
Zsigó Róbert, az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár kifejtette: kiemelten fontos, hogy a magyar emberek egészséges, biztonságos, jó minőségű belföldi élelmiszerhez jussanak hozzá, az előállított élelmiszerekhez a lehető legtöbb belföldi alapanyagot használják fel, folyamatosan nőjön a hozzáadott érték, illetve az alapanyagok feldolgozottsága, valamint bővüljön az exportárualap is, miközben erősödik a vidék önfenntartó képessége.
Kifejtette, a stratégia végrehajtásával el szeretnék érni az ágazat stabil, kiegyensúlyozott finanszírozását, az ágazat innovatív képességének és a magyar élelmiszerek ismertségének növelését, a versenyképesség emelését. Az ágazat jövedelmezőségét 2020-ra a mostani nulla százalék körüli értékről 4-5 százalékra kívánják emelni. A tervek szerint a belföldi értékesítés 7-10 százalékkal, az export 30-40 százalékkal bővül. A mostani uniós költségvetési időszak végéig várhatóan mintegy 10-05 ezer új munkahely jöhet létre e magyar élelmiszeriparban, így a magyar mezőgazdaságban szintén nő majd a munkahelyek száma – mondta az államtitkár. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Lengyel kormányfőhelyettes: az EU-Mercosur együttműködési szerződés veszélyezteti a lengyel mezőgazdaságot
Az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur szabadkereskedelmi övezet tagállamai…
Tovább olvasom >Éles árverseny és kihívások a magyar élelmiszeriparban
A magyar élelmiszerpiacon komoly árverseny alakult ki, mivel a forgalom…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelés 7,2 százalékkal csökkent szeptemberben
2024 szeptemberében az ipari termelés volumene 7,2, munkanaphatástól megtisztítva 5,4…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >Drágul a tej és a tejtermékek: mi áll az árak emelkedése mögött?
A tej és tejtermékek ára az elmúlt hónapokban jelentős növekedést…
Tovább olvasom >