Miért más a balatoni háromszög?
A Balaton környékén a kiskereskedelmi keresletet elsősorban a nyaralók tömegei hajtják, ezért a forgalmi csúcs nem az év végi ajándékvásárláshoz, hanem a nyári szezonális fogyasztáshoz kötődik. Július–augusztusban az elköltött pénz döntően élelmiszerre, strandcikkekre és élményjellegű kiadásokra megy el, vagyis olyan termékekre és szolgáltatásokra, amelyek közvetlenül a nyaraláshoz kapcsolódnak.
Mit jelent ez a kereskedőknek?
A „karácsonyi” erőforrásokat nyárra kell átcsoportosítani: a készletezést és a munkaerő-létszámot már júniusra érdemes felfuttatni. A választékban a gyorsan forgó, szezonális tételekre – frissárura, üdítőkre, snackekre, strand- és outdoor termékekre – kell a hangsúlyt tenni. Az árazást és a promóciót a turistacélpontok ritmusához érdemes igazítani, rugalmas stratégiával a hétvégi és időjárásfüggő csúcsokra. A logisztikában sűrűbb utánpótlásra és a csúcsnapokra időzített, kisebb egységekben történő kiszállításra van szükség. Az omnichannel jelenlétben a gyors, naprakész információ – nyitvatartás, készletjelzés – kulcsfontosságú, és a helyi keresésekre optimalizált online jelenlét segít elérni a turistákat.
Miközben az ország döntő részében december marad a kiskereskedelem csúcshónapja, a Balaton-parti megyékben a nyár az új karácsony. Aki itt versenyképes akar lenni, annak a szezonra kell felépítenie a csúcsra járatott működést – a karácsonyi playbookot pedig június és augusztus közé kell átírnia.
