Nagyon drága népbetegség az elhízás
Egy 2010 decemberi jelentés szerint minden második uniós állampolgár túlsúlyos, száz magyarból pedig 15 felnőtt és 20 gyermek súlyosan elhízott – olvasható a Figyelő csütörtökön megjelenő számában. Magyarországon az elhízással kapcsolatos kiadások szakmai becslések szerint 25 milliárd forintra rúgnak.
Az unió jogszabályi erővel fékezné a lakosság riasztó ütemű súlygyarapodását, amelynek óriási az egészségügyi és társadalmi ára. Ám a mérleg másik serpenyőjében ott van az élelmiszerlobbi, s egy sor további iparág, amelyek mindinkább felfedezik maguknak az XXL-es célcsoportot.
Három hónap alatt 20 kiló mínusz. Ennyitől szabadultak meg a próbaidőszak alatt azok a túlsúlyos brit páciensek, akiket sikerült rábeszélni arra, hogy halasszák el gyomorgyűrű műtétjüket, s helyette üldögéljenek inkább hosszú órákon át kényelmes fotelekben, hagyják magukat masszírozni – lazítsanak. A javaslat a brit országos egészségügyi szolgálattól származik, amely erre a célra egyenként 1,5 millió forintba kerülő speciális foteleket szerzett be – írja a Figyelő.
A gyógyászati célú ülőalkalmatosságokba médialejátszót is beépítettek, ezekből relaxáló szöveg hallható a gyorséttermi ételek káros hatásairól, valamint arról, milyen sovány és vonzó is voltaképpen a delikvens. A terápia működik. A norwichi Hellesdon Hospital győzedelmesen számolt be a sikerekről, így ezentúl a 4,5 millió forintba kerülő gyomorműtétek helyett olcsóbb alternatívával is segíthetik korpulens klienseiket.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2010 szeptemberében már egyenesen népbetegségnek minősítette az elhízást, amely az Európai Unióban a halálozások 10–13 százalékával hozható összefüggésbe. A túlsúly az esetek 65 százalékában valamilyen krónikus betegséggel – diabétesszel, szívbetegséggel, magas vérnyomással – is társul. A túlsúlyos felnőttek és gyermekek arányát tekintve Magyarország egyaránt az uniós élbolyban található. A 7 évesek körében minden negyedik lány és minden ötödik fiú elhízott. Aki serdülőkorban elhízott, az az esetek 80–90 százalékában felnőttként is kövér lesz. A kisebb gyerekeknél nagyobb eséllyel lehet visszafordítani a folyamatot.
A szakemberek hosszú évek óta kongatják a vészharangot, ám hiába. A felvilágosító, segítő kampányok tucatjai dacára érdemi áttörést eleddig nem sikerült elérni. Az első iskolaibüfé-reformra már 2006-ig kellett várni, a most készülő új rendelet pedig az OÉTI ajánlásai alapján azt írná elő, milyen élelmiszereket és italokat kínálhatnak a közkonyhák. Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) főigazgatója szerint, ha a Nemzeti Táplálkozási Politikában szereplő, jelenleg még egyeztetés alatt álló közétkeztetési rendeletet elfogadja a kormányzat, akkor kevesebb sót, cukrot és zsírt tartalmaznak majd a menzákon tálalt ételek és mindennap lesz friss, nyers zöldség és gyümölcs a kínálatban – írja a Figyelő nyomán a Világgazdaság Online.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
GKI: Romló bizalmi indexek és gazdasági kilátások Magyarországon
Novemberben mind az üzleti szféra, mind a fogyasztók pesszimistábbá váltak…
Tovább olvasom >Negyvenhét éves csúcsot döntött az arabica kávé ára
Az arabica kávé határidős jegyzése 47 éve nem látott szintre,…
Tovább olvasom >Százharminc új járművel készül a megnövekedett ünnepi forgalomra a Magyar Posta
A Magyar Posta több mint 7 millió csomag kézbesítésére számít…
Tovább olvasom >