Hamisítják a magyar sajtot
Becslések szerint a piacozó őstermelőknek csupán harmada kínálja saját portékáját a vásárlóknak; a többiek őstermelői igazolványukkal visszaélve ismeretlen eredetű termékeken próbálnak túladni.
A termelők szerint sokan import árut sóznak a vásárlókra, de olyan „őstermelő" is akad, aki kicsomagolva teszi pultjára a hipermarketben vásárolt termékeket. Viszonteladókkal pedig a valódi őstermelők nem tudják fölvenni a versenyt, hiszen a családi alapon gazdálkodók képtelenek negyven-ötvenféle terméket előállítani.
Galló János, a kiskunfélegyházi Galpesi Kecsketenyészet tulajdonosa arról számolt be az Origonak, hogy egy kecskefarm és egy tejfeldolgozó beindításához legalább 15-20 millió forint tőke szükséges. Ebben benne van a jószágok, egy modern istálló, higiénikus fejőház, valamint a tejüzem kialakításának és felszerelésének ára is. Az így előállított kecsketejet a szabadpiacon 3-400 forintért értékesíthető, a felvásárlók pedig literenként 100-130 forintot adnak a termékért.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Ez az év már valóban az adatmenedzsment éve lesz
Az élelmiszer-kiskereskedelmi szektor sikere idén nagyban múlhat az árképzés, az…
Tovább olvasom >DLA Piper Hungary/Omnibusz javaslat: szükséges egyszerűsítés vagy visszalépés a fenntarthatósági törekvésekben?
Február 26-án hivatalosan is elérhetővé vált a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségek…
Tovább olvasom >Slow Food Deutschland: nem a rovarok fogyasztása, hanem az élelmiszerpazarlás csökkentése lehet a megoldás
Kritikát fogalmazott meg a Slow Food Deutschland a rovarok Európában…
Tovább olvasom >