Hamis méz: szigorítaná az FM az EU-szabályozást

Megvédhető a kiváló minőségű magyar méz attól, hogy hamis, vagy silány minőségű, kínaival keverjék. Az ősszel kitört mézbotrány óta a Földművelésügyi Minisztérium harcba száll a magyar méztermelők érdekiért, szigorítást szeretne elérni az Európai Unió laza, megengedő szabályozásán.
Magyarországon húszezer család foglalkozik méhészettel, ahol egymillió dolgozik azért, hogy évente közel 25 ezer tonna méz összegyűljön.

Ennek a mennyiségnek a 70 százalékát az Európai Unió országaiba exportálják, így Magyarország a világ legnagyobb méztermelői közé tartozik, Kína, Argentína, Új-Zéland, Németország, Mexikó, Vietnam, Spanyolország és Mexikó után. A legtöbb méz mindig decemberben fogy, egyrészt mert meghűlés elleni gyógyszerként is hatásos, de sok karácsonyi sütemény receptjében is előkelő helyen szerepel.

Az ősz közepe óta szinte folyamatosan lehet hallani a hamis kínai mézről, és arról, hogy a boltok polcain nem lehet olyan terméket találni, amelyet ne vegyítettek volna erjedt vagy hamis mézzel. Azonban nem minden ennyire fekete-fehér. A történet még a nyár elejére nyúlik vissza, amikor az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) közel kétszáz mintát küldött vizsgálatra egy brémai laboratóriumba. A mintákat a magyar boltok polcain található mézekből gyűjtötték össze, a címkéjük alapján volt köztük EU-n belül és EU-n kívül készült. Közelebbi információkat nem is kell tartalmaznia. A brémai laborban még az ősz folyamán megszülettek az eredmények, amelyek elkeserítőek lettek: az összes ellenőrzésre küldött keverékméz-minta nagy mennyiségben tartalmazott kínai eredetű mézet.

„Az arányokból kiderült, hogy nem a jó minőségű mézet hígították, hanem a rossz minőségű, erjedt, vagy hamis külföldi mézet igyekeztek feljavítani a kiváló magyar mézzel, mert eredeti állapotában az eladhatatlan lett volna” – mondta a Helyi Híradóknak az OMME elnöke. Mészáros László hangsúlyozta, hogy az eredmények szerint olyan mintát is találtak, amelynek 70 százaléka silány minőségű vagy hamis, és csak a 30 százaléka jó minőségű méz.

A botrány nem amiatt tört ki, hogy kínai mézet eszünk, mert ha annak a minősége rendben lenne, a méhészek sem kezdtek volna tüntetni. Sokkal inkább az a gond, hogy ez a kínai valójában silány ipari méz. Hamis méznek azt az anyagot nevezzük, amit többnyire cukorból állítanak elő, azonban beltartalmi értékei még csak köszönőviszonyban sincsenek a méhek által előállított valódi mézzel.

Silány minőségű mézet nagy mennyiségben többféleképpen is lehet készíteni, például úgy, hogy a begyűjtött nektárt elveszik a méhektől, mielőtt azok elpárologtatnák belőle a nedvességet – és viaszpecsétet tennének rá, jelezve, hogy az már elkészült és teljesen steril -, ehelyett ipari módszerekkel pótolják a természetes folyamatokat.

Azért lehetséges, hogy Magyarországra is jutott ebből a fajta kínai mézből, mert a Magyarországon megtermelt méz nagy része Európa piacaira kerül, így a magyar fogyasztók – a laboratóriumban mért eredmények alapján – a nagyáruházakban csak kínai mézzel hígított termékeket találnak. „A vizsgálat alapján azt is ki lehet jelenteni, hogy a felhasznált kínai méz 40 százaléka ipari méz volt, amelyet legfeljebb csak sütéshez lehetne használni” – fűzte hozzá az elnök.

Természetesen ez hatalmas felháborodást keltett a méhészeknél és azonnal tüntetéseket szerveztek először itthon, aztán Brüsszelben is, mert az uniós szabályozás túlságosan megengedő az import mézzel.

Az OMME elkezdte sürgetni az eredetmegjelölés szabályának szigorítását. „Még június 3-án küldtünk a Földművelésügyi Minisztériumnak (FM) egy anyagot, amelyben azt kérelmeztük, hogy kötelezzék a gyártókat annak feltüntetésére, hogy milyen mézek keverékét tartalmazza az üveg” – magyarázta az elnök. Emellett a civil szervezet kapcsolatba lépett nemzetközi társaival, és felszólította őket hasonló vizsgálatok elvégzésére, és pontosan 751 európai parlamenti képviselőt kerestek fel annak érdekében, hogy Brüsszelben is foglalkozzanak a laza szabályozással.

Az FM élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, Bognár Lajos a Helyi Híradóknak úgy nyilatkozott: „Több méhész egyesület is készíttetett ilyen vizsgálatokat, azonban a hamisítás ténye egyelőre nem bizonyított, mert a hatósági vizsgálatok eredménye csak a jövő héten érkezik meg”. A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy sokan összetévesztik a hamisítást a fogyasztó megtévesztésével.

„Ha kémiai eljárással cukorból méz állagú anyagot készít valaki, és azt összekeveri a mézzel, majd azt mondja, hogy a termék méz, azt hamisításnak nevezzük. A fogyasztó megtévesztése pedig az, ha a gyártó nem tünteti fel a címkén, hogy a termék részben az Európai Unió határain túlról származik” – mondta Bognár Lajos.

A helyettes államtitkár szerint örömteli, hogy az évek folyamán folyamatosan emelkedik a mézfogyasztás hazánkban – 2014-ben 70 deka mézet fogyasztás jutott egy főre évente Magyarországon –, amit szeretnék is fenntartani, ennek érdekében pedig szükség van egy szigorúbb szabályozásra, így mindenképp meg kell vitatni az ügyet az Európai Parlamentben. „Amint megérkezik jövő héten a hatósági vizsgálatok eredménye, máris többet tudunk majd” – fűzte hozzá a helyettes államtitkár. A további fejleményekig a napi betevő mézet érdemes maguktól a méhészektől, vagy helyi piacokról beszerezni. (hirado.hu)