Hallottam már, de… III. – Mi a teppanyaki?
Új sorozatunkban olyan fogalmakat pontosítunk, amelyekkel a nemzetközi konyha kedvelői éttermek étlapján, útleírásokban, interneten ugyan gyakran találkozhattak, de lehet, hogy néhány részlet ismerete jobban segítené azok megértését.
A teppanyaki a vendég előtti ételkészítés egy japán formája, bár ma már nem csak japán szakácsok gyakorolják. Mondhatnánk, az utóbbi 15 évben show műsor, azaz egyfajta vendégvonzó marketing eszköz lett a koncepció alapja.
Akárhogy is – jó program a különlegességekre vágyóknak! A talán furcsán csengő keleti szó – melynek hangzása olyan, mint valami hagyományos ételé – a modern japán éttermek egyik típusának szinonimájává vált. A teppanyaki eredeti jelentésében egy sütőlap (teppan = fém serpenyő, fém lap), melyen az ételeket grillezik (yaki = sütés, grillezés). A japán családokban állítólag először mintegy kétszáz éve használták e módszert ételkészítésre, azaz sütöttek és ettek így közösen.
A látványon (is) alapuló étteremtípus gyakorlatilag a vendég előtti ételkészítés alapgondolata köré épült fel. A fáma szerint a háború után Kobe kikötővárosban jött szokásba, hogy a vásárló által kiválasztott nyersanyagokból a szakács a vendég szeme láttára készítette el az ételt. Később – állítólag – a Misono étteremlánc alkalmazta koncepcióként Japánban, majd a Benihana lánc 1964-ben megnyitott New York-i éttermével indult világhódító útjára.
A show-elemek alkalmazása természetesen az „Újvilág” találmánya, ahogy az is, hogy az étteremben a vendégek gyakorlatilag egy nagy grillalapot ülnek körül. A kalandosabb üzletekben a séf nem egyszer előttük dobálja magasba eszközeit (ebből a „sportból” már bajnokságot is rendeznek), bűvészhez hasonlóan húz elő egy-egy összetevőt, vagy épp a tojást a levegőben csapja szét késével. A teppanyakit némelyik budapesti japán éttermekben is láthatja a vendég.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Borravaló vagy szervizdíj
Gyakran nagy bizonytalanság övezi a témát: a mára szinte mindenhol alkalmazott…
Tovább olvasom >Az NTAK-ból már látszik: 16%-kal nőtt az utazók száma az őszi szünetben
Kiemelkedő utazási kedvet hozott hazánkban az október 26. és november…
Tovább olvasom >Magyar narancs: málna nem, füge és banán igen
A klímaváltozás miatt a Kárpát-medencében olyan növényfajok tűnhetnek el, amelyek…
Tovább olvasom >