Halak élve vagy halva

A hagyományos magyar kínálatból az év végi ünnepekre a ponty mintegy 60 százaléka élő formában kerül a kereskedelembe. Ennek egy részét a boltok feldolgozzák, tisztítják, szeletelik. A busa, amur, keszeg, kárász, illetve a ragadozók, a harcsa, süllő, néha csuka, frissen hűtve, esetleg tisztítva várja a karácsonyi bevásárlást végző vevőket. A polcokon decembertől már ott vannak a félkész, illetve kész halételek, főleg halászlé vagy sűrítmény formájában. Jól fogynak ilyenkor a füstölt, esetleg elősütött, panírozott áruk is. A nyári aszály és a növekvő takarmányárak miatt gyenge szezonra számítanak a halfeldolgozók – tudtuk meg Lévai Ferenctől, a Haltermelők Országos Szövetsége és Terméktanácsa társelnökétől. Az áruházláncokat ellátó haltermelők összefogása eddig még nem valósult meg, belső árharcok, egymás alá ígérgetések miatt rossz piaci pozícióban vannak a termelők. A változtatás szükségességét az ágazat szereplői már belátták, legutóbb országos felmérés készült, amely a teljes halászati vertikum – termelőalapok, műszaki állapot, technikai ellátottság, feldolgozók, valamint a fogyasztói igények és szokások – feltérképezését is tartalmazta. Az eredményeket még elemzik, de az már biztos, hogy a fogyasztói igényekre válaszul idén tovább nő a feldolgozott állapotban forgalomba kerülő hal mennyisége.

Stagnáló élő hal
A karácsony előtti 3 hetes szezon a haltermelők éves forgalmának átlag 20 százalékát jelenti. De például a Hortobágyi Halgazdaságnál az éves összforgalom 30-35 százalékát realizálják ez idő alatt.
– Az év legkiemelkedőbb és legfontosabb terminusa a karácsony előtti három hét, ez termelési, munkaszervezési és logisztikai oldalról is hatalmas kihívást jelent évről évre – tudtuk meg Sebestyén Attila kereskedelmi igazgatótól.
Az ágazat szereplői szerint élő halra évek óta nem növekszik a kereslet, de a feldolgozott, előhűtött friss haltermékek értékesítése évről évre 15-20 százalékkal nő. A karácsonyi szezonban árbevételük kétharmad része az élőhal-értékesítésből, egyharmad része a feldolgozott haltermékekből származik. Korábban a karácsony mellett a húsvéti időszak jelentett egy nagyobb értékesítési volument az adott évben, de mára a húsvét vesztett súlyából, és a decembertől eltekintve havonként kiegyenlített értékesítési volumen a jellemző. Ez köszönhető egyrészt a folyamatosan hozzáférhető széles árukínálatnak, valamint a rendszeres termékakcióknak.
A karácsonyi szezonban haltermékek a legnagyobb volumenben a hipermarketek halpultjain keresztül jutnak el a fogyasztókhoz, de ugyancsak jól fogynak a gyorsfagyasztott haltermékek, ezeket a halpulttal nem rendelkező, kis alapterületű boltokban is keresik a vevők. A termelőkhöz közel élő vásárlók a tóparti telephelyi értékesítőhelyeken szerzik be a friss terméket.

Piacot növel a tengeri
A korábbi jóslatnak megfelelően az import haltermékek valóban jelentős teret nyertek a hazai piacon, de ez nem csak a tengeri halakat jelenti, szép számmal vannak importált édesvízi haltermékek is. A legfontosabb exportálók a volt FÁK-országok, de kaphatók a hazai piacon argentin és amerikai pontytermékek is. Egyre szélesebb köre van a minőségi előhűtött tengeri haltermékek vásárlóinak, de erős a vásárlóbázisa az olcsóbb árfekvésű gyorsfagyasztott tengeri halfiléknek is.
Az ágazat szereplői egyetértettek abban, hogy a tengeri halak bő választéka egyelőre nem jelent konkurenciát az értékesítésben, a vásárlók keresik a jó minőségű magyar terméket is.
Lévai Ferenc, az Aranyponty Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint leginkább a vendéglátás, közétkeztetés területén nőtt a tengeri hal fogyasztása, a hagyományos magyar konyha továbbra is a pontyra épül.
A fogyasztók elfogadták és igénylik a feldolgozott haltermékeket. A tradíciókból eredő karácsonyi élőhal-vásárlástól eltekintve, a mai kor vásárlója nem szándékozik az élő halat odahaza bontani és megpucolni, inkább a család méretéhez igazítva vásárol a közkedvelt szelet vagy filé termékek közül.
– A Hortobágyi Halgazdaság Zrt. esetében a feldolgozott haltermék értékesítésének legnagyobb volumenét a tisztított ponty, pontyszelet és busatörzs adja – jelzi Sebestyén Attila. – Gyakran tapasztaljuk, hogy egy akciós árú termék esetében egyes vásárlóréteg előre „bespájzol” az olcsóbban megszerezhető kedvelt haltermékből.

Ha a ponty a csali
Az áruházak pultjain megtalálható még a keszeg, a kárász, a piac szereplői egyre bővülő ragadozóhal-választékról számolnak be. Nemes György, az Eurofisch Kft. ügyvezető igazgatója a jövőben leginkább a harcsa-, süllő- és csukaértékesítés előretörésére számít.
Annak érdekében, hogy halfogyasztás terén az EU- és a világátlagot legalább megközelítsük, az étkezési kultúránkban gyökeres változásnak kell végbemenni, ez akár több tíz évet is igényelhet. Bár az ágazat szereplői egyetértettek abban, hogy promócióval nem csak a karácsonyi szezont érdemes támogatni, a lehetőségek megítélésében eltérőek voltak a vélemények.
Sebestyén Attila szerint karácsonykor az élő ponty vevőcsalogató termékként szerepel a hazai kiskereskedelmi kínálatban, és ennek pozitív és negatív hatásait évek óta tapasztalják:
– A ponty a hipermarketek árversenyeinek legjobban kitett termékként néha már irreálisan alacsony fogyasztói áron jelenik meg a piacon. Az sem ritka, hogy az olcsóbb átadási árak miatt decemberben „más minőségű” élő hal kerül az áruházak akváriumaiba, mint amit a vásárlók év közben megszokhattak.
Lévai Ferenc arról számolt be, hogy az egységes halas hűtőpultokra, egységes dekorációjú, megkapó hangulatú halas reklámokra sajnos még nincs lehetőségük, de már folynak az előkészületek egy hatékonyabb marketingkommunikációs stratégia kidolgozására.
Nemes György leginkább a média segítségére számít, úgy véli, minél több gondolatébresztő filmre lenne szükség év közben, emellett növelni kellene a halászléfőző és egyéb halas rendezvények számát is.

Elkezdődött a márkaépítés
A food szektor egyéb területeihez hasonlóan a haltermékek piacán is kialakultak kitűnő minőséget reprezentáló márkák, amelyet magas színvonalú haltermelési és halfeldolgozási technológiával állítanak elő a halászati ágazat egyes szereplői. Megindult a brandépítés: a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. négy éve a saját haltermelési technológiával előállított élő halat és az abból készített haltermékeket Hortobágyi Hal® márkanév alatt védette le. A márka építéséhez elsősorban fizetett hirdetésekkel, kiállításokon, ételfesztiválokon való megjelenéssel járultak hozzá.
– Fontosnak ítéltük meg azt közölni a fogyasztók felé, hogy a természetvédelmi oltalom alatt álló halastavakban extenzív körülmények mellett, környezettudatos technológiával megtermelt Hortobágyi Hal® magas minőséget képvisel, és egyedi ízvilágot rejt magában. A termelés során felhasznált inputok nem terhelik a környezetet, a termelési technológiánk szervesen illeszkedik a Hortobágyi Nemzeti Park ökológiai rendszerébe – foglalja össze a márka üzenetét Sebestyén Attila.

Újdonságok harca a túlélésért
Hosszú távon a haltermékekben nagy potenciál rejtőzik. A haltermelők leginkább a feldolgozott áruk iránti további keresletnövekedésre számítanak, de a félkész, panírozott, esetleg elősütött haltermékekben is látnak fantáziát. Véleményük szerint a töltelékárukra, valamint a magukban különlegességeket hordozó füstölt édesvízi haltermékekre is egyre nagyobb igény lesz.
Mivel az élő hal és a jégágyon megtalálható előhűtött friss haltermékek nincsenek felcímkézve, és a haltermelőt üzleti partnereihez nem köti kizárólagos beszállítási szerződés, ezért nehéz hatékony, csak a saját termékre irányuló eredményes marketingmunkát végezni. Az ágazat szereplői számára jelenleg a legfontosabb közös érdek a hazai édesvízi haltermékek elfogadottságának növelése a magyar piacon. Fel kell hívni a magyar lakosság figyelmét a halhús magas biológiai értékére, egészségmegőrző szerepére és nem utolsósorban ízletes és tápláló voltára. Ehhez az ágazat szereplőinek együttes, szövetségük által koordinált közös fellépésre van szükségük, amelynek első lépése a 2005-ben indult „Minőségi Magyar Hal az Ön egészségére!” című, halfogyasztást népszerűsítő akció.
Erős-Hajdu Szilvia