Hálaadás konferencia: a baromfihúsok az elsőszámú állati fehérje forrássá válnak

A Baromfi Termék Tanács tagszövetsége, a Magyar Pulykaszövetség a mai napon, az USA-beli Hálaadás ünnepe előtt szakmai konferenciát tartott, ahol beszédet mondott M. André Goodfriend, az USA Nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, valamint Bradwin Niblock, a Kanadai Nagykövetség kereskedelmi attaséja is. A mintegy 60 fő részvételével zajlott tanácskozáson a Hálaadásról szóló beszédek mellett terítékre kerültek a pulykaágazat legfontosabb kérdései is, amely kapcsán a szakemberek hangsúlyozták: egy népjóléti és népegészségügyi országos program kiemelten szükséges, hogy kezelje a tojás, a tej és a baromfihús fogyasztás ösztönzését, akár e célt támogató adópolitikával is.

Az egyik legnagyobb agrárszakmai szervezet, a Baromfi Termék Tanács és annak tagszövetsége a Magyar Pulykaszövetség tavalyi rendezvénye után immár második alkalommal rendezte meg a Hálaadás-napi szakmai konferenciáját. Az USA-beli Hálaadás ünnepe előtt, a mai napon megtartott rendezvényen szó esett a Hálaadásról, valamint az ünnep főfogásáról, a pulykahúsról is.

Az eseményen résztvevő M. André Goodfriend, az USA Nagykövetségének ideiglenes ügyvivője úgy fogalmazott, hogy „a mai rendezvény csak egy nappal előzi meg az amerikai Hálaadás ünnepét. Így időszerű és üdvözlendő az esemény, amely a pulykatermelők, kereskedők és fogyasztók közti együttműködést segíti elő. Az elmúlt 10 évben – a vörös húsokhoz képest – a baromfi- és főként a pulyahús fogyasztása nagyobb ütemben növekedett az Egyesült Államokban és Magyarországon is. A baromfi exportjára új lehetőségek nyílnak, különösen, ha az egészségtudatos fogyasztók felismerik a pulyka táplálkozási értékeit. Remélem, hogy a mezőgazdasági együttműködés az Egyesült Államok és Magyarország között mindinkább kiszélesedik a következő években, és üdvözlöm a Magyar Pulykaszövetség és a Magyar Baromfi terméktanács ez irányú közreműködését.”

Az ünnep jelentőségét ugyancsak méltatta Kanada budapesti Nagykövetségének kereskedelmi attaséja, Bradwin Niblock is, aki úgy fogalmazott, hogy „Kanadában ez egy régi ünnep, amikor hálát adunk a bőséges termésért. Az első feljegyzett ünnep 1578-ban volt, de csak 1879-ben vált hivatalos nemzeti ünneppé.” Azoban felhívta a figyelmet a kanadai és az USA-beli Hálaadás közötti különbségre, miszerint „az amerikai szomszédainkkal ellentétben – akiknek Hálaadása novemberre esik –, a kanadaiak október második hétfőjén tartják az ünnepet, de természetesen osztozunk a hagyományokat illetően, beleértve a családi összejöveteleket, a pulyka lakomát, a sütőtököt, és minden szezonális finomságot.” Magyarországgal kapcsolatban elmondta: “Kanadában található az a cég, amely a világ pulyka állományának, ezáltal termelésének döntő többségét adja. Ez a cég a Hybrid. Büszkék vagyunk arra, hogy a biztonságos és magas minőségű élelmiszert előállító cégek termékei Magyarországon is keresettek, illetve a Gallicoop, mint legnagyobb termelő is a Hybrid cég szülőpárját használja fel.”

A szakmai rendezvényen elhangzott, hogy az elkövetkezendő időszakban az egyes állattenyésztési ágazatok számos vonatkozásban elkerülhetetlenül versenyhelyzetbe kerülnek majd a rendelkezésre álló erőforrásokért. Döntően a takarmányforrásokért, közvetlenül és közvetve a vízért, de nem lesz elhanyagolható szempont az egységnyi állati termékre eső környezetterhelő hatás sem. Az utóbbi években végzett komplex ágazati összehasonlító vizsgálatok szerint a baromfiiparág a leghatékonyabb állati fehérje termelő ágazattá vált a világon.

Összességében megállapítható, hogy a baromfitenyésztési ágazat a tojástermeléssel együtt a legnagyobb mértékben fog hozzájárulni a Föld népességének teljes értékű állati fehérje ellátásához, megelőzve még a szarvasmarhatenyésztést is, hús és tejtermelő kapacitásával együtt.

A Hálaadás-napi konferencia előadói voltak: Erdélyi István, a Magyar Pulykaszövetség elnöke; Dr. Horn Péter, Professor és Rector Emeritus, az MTA rendes tagja és Dr. Sütő Zoltán, egyetemi tanár; Dr. Szakály Zoltán, intézetvezető egyetemi tanár; Ron Slavnik, Hybrid kereskedelmi igazgató; Dr. Friedrich László, egyetemi docens, valamint az esemény házigazdája Dr. Gundel János, Professor Emeritus.

Magyarország az 1970-es években, de még 2000-ben is a legnagyobb baromfihús fogyasztó országok közé tartozott Európában. Fogyasztási aránya az összes húsfogyasztáson belül 80% körüli, a második leggyakrabban fogyasztott baromfihús pedig a pulykahús. Azonban mára a hazai összhúsfogyasztás visszaesett az 1970-es szint alá. Erdélyi István, a Magyar Pulykaszövetség elnöke úgy fogalmazott, hogy „egy népjóléti és népegészségügyi országos program kiemelten kellene, hogy kezelje a tojás, a tej és a baromfihús fogyasztás ösztönzését, akár e célt támogató adópolitikával is.”