Hajrával indult az élelmiszer-ágazat fejlesztési támogatása

A nyár meghozta a 2020-ig tartó uniós pénzügyi ciklus első pályázati hajráját. A hátralévő időben mintegy 300 milliárd forintos támogatásra számíthat az élelmiszeripar. Most már szinte minden héten hirdetnek újabb, az FMCG szektort is érintő pályázati lehetőséget. Az előző ciklushoz képest változott, egyszerűsödött a pályáztatás, és gyorsult az elbírálás is.

Bár már megkezdődött a pályáztatás, de nem késő, hogy június elején a kormány elfogadta a magyar élelmiszeripar közép- és hosszú távú fejlesztési stratégiáját. A következő öt évben 300 milliárd forint fejlesztési forrás áll a magyar élelmiszeripar rendelkezésére, 200 milliárd forint a vidékfejlesztési program (VP) forrásaiból, 100 milliárd forintot pedig a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) lehet majd finanszírozni. E források jó része vissza nem térintendő (VNT) támogatás. A GINOP-pályáztatás már megkezdődött, a VP-re még várni kell, mert ennek brüsszeli egyeztetése még nem fejeződött be. Információink szerint, ha a nyári szabadságokig nem döntenek, akkor a VP-pályázatokra, a legjobb esetben is őszig várni kell.

Prioritások

A kormány fejlesztési stratégiája adja meg a keretet az elkövetkező évek kis-, közép és nagyvállalati terveinek. Fazekas Sándor miniszter beszámolója szerint a kormány arra törekszik, hogy az elkövetkező öt évben 40 százalékkal, a jelenlegi mintegy 2500 milliárdról 3500 milliárd forintra emelkedjen az élelmiszeripar éves teljesítménye, miközben 130 ezer munkavállalót foglalkoztat és a legnagyobb terményfelvásárló.

A vállalati elképzeléseket is tartalmazó stratégiában fő fejlesztési irányként a minőségi élelmiszerek előállítása szerepel. De a most már hivatalos rangra emelt anyagban fellelhetőek a Fidesz programjának olyan elemei is, mint a kézműves élelmiszerek és a hungarikumok előállításának, továbbá a rövid ellátási láncok támogatása, a helyi, a regionális termék-előállítás ösztönzése. Erre a források is rendelkezésre állnak, mindenekelőtt a kis- és közepes vállalkozások (KKV), így a vágópontok, a kis vágóhidak, a termelői tej- és gyümölcsfeldolgozó üzemek, hűtőházak támogatására. A stratégia végrehajtásával el szeretnék érni az ágazat stabil, kiegyensúlyozott finanszírozását, az ágazat innovatív képességének és a magyar élelmiszerek ismertségének növelését, a versenyképesség emelését. Az ágazat jövedelmezőségét 2020-ra a mostani nulla százalék körüli átlagról 4-5 százalékra kívánják emelni. A tervek szerint a belföldi értékesítés 7-10 százalékkal, az export 30-40 százalékkal bővül. A mostani uniós költségvetési időszak végéig várhatóan mintegy 10-15 ezer új munkahely jöhet létre a magyar élelmiszeriparban.

Az első nyertesek

Az élelmiszeripart érintő 2014–2020 közötti fejlesztési ciklusban június elejére megszülettek az első jogerős támogatói döntések a 2014–2020 közötti GINOP-pályázatokon. A GINOP első nyertesei közel négymilliárd forint uniós támogatáshoz jutottak. A megítélt több mint 3,68 milliárd forintot ennek megfelelően jellemzően fémmegmunkálás fejlesztésére, bútor- vagy fémszerkezet gyártására, illetve az élelmiszeriparon belül csomagolóanyag-gyártásra és sütőipari fejlesztésekre kívánják fordítani.

A lapzártánkkor hozzáférhető értékelés szerint a komáromi székhelyű, csomagolóanyagot gyártó Lászlópack Kft. kapott 18,5 millió forintot termelése bővítésére. A sütőipari kapacitás növelését a nyíregyházi VELA Kft.-nél egy kompakt zsemlevonal létesítésével szeretnék elérni, egyben a kapott 11,2 millió forinttal a nyilvántartó rendszerüket is korszerűsítik. A Nyíregyházi-Kenyérgyár Kft. közel 100 millióval fogja a bagett-termékek gyártási kapacitását bővíteni. A bajai Keller Kft. a hagyományos, magyar fűszerekkel készített ürmösborral a kínai piacon próbálkozik, ehhez 7,4 millió forintos támogatás kaptak. A gávavencsellői Sütőüzem Kft. romániai árubemutatók szervezéséhez kapott 6,5 milliós támogatást, ahogy a miskolci MIRELITE MIRSA Zrt. tésztás termékeinek export piacra jutását szolgálja 4,6 millió forint.

A komáromi Frigonetti Pékség Kft. termelési kapacitásának bővítéséhez új gépet vásárol, ehhez 13,4 millió forintot kapnak. A debreceni Pékház Kft. is gépvásárlásra költi az elnyert 42 milliós támogatást. Százmilliós támogatásra számíthat halmajugrai Detki Keksz Kft. gépvásárláshoz.

Újabb kör a sikeresebb exportért

Június utolsó hetében újabb, mintegy 5 milliárd forint értékű pályázati felhívásra várják a jelentkezőket. (Az idén ezt még több mint 780 milliárd forint keretösszegben követik pályázati konstrukciók a GINOP keretében.) Ennek keretében a KKV-szektorhoz tartozó vállalkozások 1,5 millió és 20 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást kaphatnak, hogy a külpiacra léphessenek. A pénzt a hatékony külpiaci marketingtevékenység támogatására, kiállításokon, vásárokon való megjelenésre fordíthatják.

A hátralévő időben megjelenő pályázatok révén az élelmiszeripari vállalkozások nemcsak a kapacitásbővítő pályázatokon juthatnak uniós forrásokhoz, hanem az energiahatékonysági pályázatokon keresztül is, illetve a jelentősen megemelkedő kutatás-fejlesztési források is elérhetők lesznek élelmiszeripari cégek számára.

Cz. P