Ha változik a környezet, a gazdáknak is változniuk kell

Áder Jánosnak, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökének kérdésére, hogy ma mindenki az árvízről beszél, de 2024 nyara az aszályról, a hőségriadókról, az újabb és újabb hőségrekordokról szólt, és lehet-e tudni, mekkora károkat okozott az idei szárazság, Nagy István kijelentette, hogy az idei aszály nem volt a 2022-es, történelmi léptékűhöz fogható. Akkor az extrém szárazság 1,2 millió hektárt érintett, ebben az évben a gazdák 390 ezer hektárról, azon belül 160 ezer hektárnyi dél-alföldi területről jelentettek aszálykárt – mondta el. Erre a problémára mindenképpen megoldást kell találni, de nincs egyetlen jó megoldás, nagyon sok összetett megoldást kell egyszerre alkalmazni – fűzte hozzá. Szerinte a károk mérséklésére sok lépést tettek 2022, illetve a kormányzásuk kezdete óta, ezek közül a szemléletváltás a legfontosabb. Az árvízi időszakban látható, kellenek a gátak, ugyanakkor a vizet meg is kell őrizni, tudni kell gazdálkodni vele, a törvényi háttér megteremtésének eredményeként az öntözéses gazdálkodásról szóló jogszabály kimondja, hogy az öntözés közérdek – mutatott rá. Kitért arra, hogy sikerült földeríteni 447 sík- és dombvidéki tározó lehetséges helyét, megteremtették nyolc olyan ideiglenes víztározó kisajátításának és végleges tározókká nyilvánításának lehetőségét, amelybe ötmillió köbméter vizet tudnak betárazni. Az agrárminiszter megjegyezte ugyanakkor, hogy az Európai Unió az ivóvízbázis védelmére hivatkozva nem támogatta Magyarország kérését egy öntözésfejlesztési program megvalósítására, ezért azt ökológiai vízpótlásrendszer kiépítése címen a Környezet és Energia Operatív Programba építve nemzeti forrásból valósítják meg.

Nagy István jelezte, hogy Európa 40 százalékát érintette idén az aszály, amely olyan mértékű, hogy fejlettebb, magasabb technológiai szintű országokban is gondot okoz. A probléma enyhíthető, de teljes mértékben nem oldható meg, csak mérsékelni lehet, és arra kell törekedni, hogy ez mindig a helyi sajátosságoknak megfelelően történjen – jelentette ki az agrárminiszter. Kifejtette, van, ahol a fokgazdálkodás, máshol a csatorna tisztítása, bővítése, a zsilip javítása vagy az árasztás, esetleg a legmodernebb csepegtetős öntözés kiépítése a legcélravezetőbb. El kell dönteni azt is, hogy homokos, száraz helyen érdemes-e kukoricát vetni, ha igen, milyen hibridet, vagy biztonságosabb lenne-e lecserélni azt cirokra, őszi vetésű gabonára – vezette fel. Hozzáfűzte, emellett változtatni lehet a technológián, a talajművelésen is. Nagy István szavai szerint változnia kell a gazdák szemléletének. „Ha azt elfogadom, hogy változni kell, mert minden változik körülöttem, akkor már a siker útján járunk” – mondta. Áder János hangsúlyozta, hogy a kulcsszó az alkalmazkodás, mert az aszályos évek ismétlődni fognak, és az azzal járó problémával nem 10-15 évenként, hanem kétévente, négyévente, vagy gyakrabban kell szembesülni. Az agrárminiszter úgy vélte, a gazdák nyitottak, tudják, változtatni kell, amit az is bizonyít, hogy a szántóföldek 82 százalékán igénybe vették az agroökológiai alap támogatását. Ez olyan pluszforrásokat juttat talajforgatás nélküli, valamint vízmegőrző, vízmegtartó technológiára, amelynek révén nagyobb lesz a termésbiztonság, biztosabb a megélhetés.

Áder János a beszélgetésben vágyálomnak nevezte, hogy sikerül két Celsius-fok alatt tartani az átlaghőmérséklet-növekedést a Kárpát-medencében

Azt kérdezte az agrárminisztertől, mi segíthet a zöldség- és gyümölcságazaton. Nagy István kritikusnak nevezte a helyzetet. Kifejtette, hogy két véglet van: a kiöregedett ültetvény régi technológiával és védelem nélkül, valamint a legkorszerűbb, öntözött, jég és fagy elleni védelemmel ellátott intenzív ültetvény, utóbbiak létrehozását támogatják, mert ez adja a termelés biztonságát. Ha az elöregedett ültetvények tulajdonosait, illetve az idős gazdák utódait nem tudják rávenni arra, hogy vállalják a beruházásokat, pályázzanak, kötelezzék el magukat a gyümölcstermesztés mellett, akkor ők vesztesen fognak kikerülni az éghajlatváltozás elleni küzdelemből – hangoztatta. Áder János az árvízről is kérdezte az országgyűlési képviselőként, korábban Mosonmagyaróvár polgármestereként is dolgozó, a napokban a térségben a védekezésbe is bekapcsolódó Nagy Istvánt. A tárcavezető kiemelte az árhullám tetőzésére, annak idejére vonatkozó előrejelzések pontosságát, a szervezettséget és fegyelmet, valamint a 2013 óta megvalósult árvízvédelmi beruházásokat, amelyeknek köszönhetően a Lajta mentén élők a korábbinál nagyobb biztonságban vannak. Áder János megjegyezte, hogy Magyarországon 4200 kilométer gátat kell karbantartani, jelenleg 500 kilométeren van árvízi védekezés, és nemcsak a Duna, hanem a Tisza mentén is komoly fejlesztések történtek. Nagy István szólt az európai agrárszabályozásról is. Hangsúlyozta, hogy meg kell találni a fenntarthatóság és a versenyképesség közötti egyensúlyt, ellenkező esetben mind az élelmiszer-biztonság, mind az élelmiszer-ellátás veszélybe kerül.

MTI