Ha már homár, legyen kanadai!
Novemberben, az InterContinental Budapest báltermében került megrendezésre a Kanadai–Magyar Kereskedelmi Kamara által idén már 28. alkalommal meghirdetett Homár Vacsora. Az esemény kapcsán dr. Lovas Judittal, a Kanadai–Magyar Kereskedelmi Kamara ügyvezetőjével beszélgettünk.
Három évtizede tradíció, hogy a Kanadai–Magyar Kereskedelmi Kamara november második szombatján megtartja Homár Vacsoráját Budapesten (Canadian Lobster Dinner) – mondja el Lovas Judit –, kétszer maradt csak el, legutóbb a pandémia miatt.
Néhány éve már az InterContinental Budapest báltermében kerül sor az eseményre, úgy látjuk, a hely és a séf szakmai tudása garantálja a jó eredményt.
A Homár Vacsora egyediségét adja például, hogy élő zene szól, és táncolni lehet reggelig – ez ritka a hasonló rendezvényeken.
Idén közel két tucat kiállítónk volt, többségükben visszajáró partnerek, de ahogy mindig, idén is mutatkoztak be olyan újonnan érkező vállalkozások, amelyek számára fontosak a luxustermékekre fogékony célcsoportok.
Minden évben próbálunk valamilyen újdonsággal, különlegességgel kedveskedni vendégeinknek – idén történt például először, hogy homárból készült az ételsor első fogása is, a homárleves. Berendeztünk egy igazi játékszobát, ahol digitális golf, selfie-tükör és egy üvegszobor-kiállítás is szórakoztatta az érdeklődőket, és ami minden évben sláger: tombola értékes nyereményekkel, valamint a csendes aukció, amely bevételének egy részét idén az SOS Gyermekfalu Magyarországi Alapítványának ajánljuk fel.
A vendégek jóval a vacsora előtt érkeztek, így volt alkalmuk hosszasan szemezgetni a bálterem előcsarnokában kínált finomságokból. Különböző szuperprémium italokat – whiskyket, rumokat, pálinkákat, no meg pezsgőket és söröket –, valamint különleges csokoládékat és fagylaltokat kóstolhattak, és óriási választék várta őket a kanadaiak nagy kedvencének nevezhető fánkból is. Emellett jachtműhely, BBQ-sütő gyártó és egyedi francia kozmetikumok előállítói is bemutatták termékeiket.
A vacsora kezdetét nem mindennapi attrakció jelezte: egy skót dudásokból álló trió zenészei játszották a terembe hívó dallamokat.
Ollók és vendégek
A Homár Vacsora nemcsak, hogy ültetett, de nagyon is tervezetten ültetett rendezvény, hiszen vendégeink – elsősorban magyar és külföldi cégtulajdonosok, vezetők, üzletemberek – többségét alapvetően nemcsak a remek szórakozás és a minőségi gasztronómia vonzza, hanem az üzleti kapcsolatok építésének lehetősége is. Így aztán gyakran előfordul, hogy előzetes kívánságokkal érkeznek a vacsorára jelentkezők, hogy lehetőség szerint kivel szeretnének egy asztalnál ülni. Természetesen próbáljuk ezeket az igényeket is kielégíteni. Már csak azért is, mert vendégkörünk egy része – saját bevallása szerint – nem is igen jár más hasonló jellegű rendezvényekre, egyedül a mi homárvacsoránkra. Akadnak, akik évek, sőt évtizedek óta jönnek, mások új arcok; büszkék vagyunk, ha minél többen megismerik kamaránk tevékenységét.
Határokon is túlmutató üzleti networking-építésnek nevezném, amit elsősorban nyújtunk partnereinknek, nem csak magyar, de kanadai és más környező országok Magyarországon jelenlévő cégeinek viszonylatában is. Ennek megfelelően a vacsora kétnyelvű: magyarul és angolul szólal meg a műsorvezető is, és ezeken a nyelveken készül minden nyomtatvány, ami az ünnepi rendezvényhez köthető.
Az élményt természetesen a friss homár teszi teljessé, amely egyenesen a kanadai Nova Scotia tartományból kerül a vendégek asztalára.
A homár fogyasztása nem ördöngösség, de amíg az ember közvetlenül nem találkozik vele, komplikáltnak tűnhet a bontása, fogyasztása, ezért tervezzük is egy olyan videó elkészítését, amely egyszerűen mutatja be, mi a teendő a megfőzött állattal.
Az idei estre 300 élő homár érkezett Kanadából; az útba egy hollandiai pihentetés is be lett iktatva a minőség megőrzésének jegyében.
Ugyan sokan kérdezték, hogy hol tudnak regisztrálni a jövő évi homárra, nos, arra még egy kicsit várni kell. Már lefoglaltuk ugyan a báltermet a 2023. november 11-re, de a regisztráció majd szeptemberben indul.
Biztos alapokon
Hadd mondjak néhány szót a Kanadai–Magyar Kereskedelmi Kamaráról is. 30 éve eredetileg business klubnak indult, ötletgazdái Demján Sándor és egy kanadai magyar üzletember, Munk Péter voltak, és még ma is tagjaink között tudhatunk néhány alapítót is. A kamarának is komoly része van abban, hogy jelenleg több mint 200 kanadai vagy Kanadához valamilyen módon köthető cég működik Magyarországon.
A szervezet élén 11 fős igazgatótanács áll, akik közül legtöbben vagy kanadai vagy kanadai–magyar kettős állampolgárok. A kamara budapesti székhellyel működik, célja elsősorban a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése, a magyar vállalkozások támogatása a kanadai piachoz jutáshoz, de feladatunknak tekintjük azt is, hogy növekvő számban keltsük fel a magyarok érdeklődését az észak-amerikai ország és lakói iránt.
Bevételeink a tagdíjakból, a szponzorok hozzájárulásaiból és az évente megrendezett közel 20 rendezvényből származnak. Szponzoraink egy része eseményeinket támogatja termékekkel vagy pénzzel, mások éves szerződések alapján járulnak hozzá a kamara működéséhez.
Számos aktuális témával foglalkozunk – az angol nyelv használata miatt az általunk szervezett események részévé válik sok külföldi üzletember is. Segítünk a kereskedelmi lehetőségek feltárásában, a piackutatásban és a potenciális partnerek felkutatásában. Jelenleg weboldalunk fejlesztése mellett egyik legfontosabb projektünk egy üzleti delegáció összeállítása egy egyhetes kanadai útra, amelynek megteremtjük a kereskedelmi tárgyalások lehetőségét a helyi cégek képviselőivel.
Részt veszünk szakmai fórumokon, és emellett számos színvonalas üzleti rendezvény házigazdái is vagyunk. //
A homárról
Kanadában sok ember megélhetését adja a homár, a tengerrel szomszédos tartományokban sokan fogyasztják – ha nem is hétköznapi étel, de a középosztály számára is elérhető ára miatt gyakori csemege az asztalokon. A kanadai homár csak kevés szempontból különbözik európai rokonától, ollója szélesebb kissé.
A homárt a tengerek királyának is hívják, és ennek megfelelő áron is kínálják. Nagy mennyiségben exportálják Európába, a szakszerű szállítás miatt nem sérül a minősége. Húsa kényes, ha nem kezelik szakszerűen, hamar elveszíti ízét, zamatát.
Érdekes, hogy ez a ma luxuscikknek számító tengeri állat a 17–19. században leginkább „tömegélelmiszernek” számított: a tengerek mellett élő népeknek semmilyen megerőltetésébe nem került beszerezni. Egyszerűen kisétáltak a partra, és összegyűjtötték, amit a tenger a partra sodort. Az 1900-as évek elejétől a konzervipar is elkezdte használni. A homárkonzerveket ugyancsak a szegények vásárolták, fogyasztották.
A 20. század eleji erőltetett halászatnak köszönhetően kezdett csak ritkaságnak számítani, és csak a huszadik század közepén jelent meg az elit éttermek étlapján. //
Ez a cikk a Trade magazin 2022.12-01. számában olvasható
Kapcsolódó cikkeink
Magyarországon nagyjából 20 000 vállalkozás működik franchise rendszerben
Becslések szerint hazánkban több mint 100 000 embert foglalkoztatnak franchise vállalkozások,…
Tovább olvasom >A tudatos üzleti kapcsolatépítés közel 100 milliárd forintot bevételt hoz évente a magyar kkv-knak
A közel fél évszázados múltra visszatekintő modernkori networking csak a…
Tovább olvasom >Kis lépések a fenntartható világért
Október 4-én a fenntartható élelmiszer-termelési rendszerekről, az új összetevőkről és…
Tovább olvasom >További cikkeink
A csodálatos mandarin – A nap videója
Yoshihiro Okada „műveit” már ismerik olvasóink: néhány vágást ejt mandarinok héján,…
Tovább olvasom >Mit meg nem tesznek a frissességért! – A nap képe
A skandináv országokban kultusza van a friss élelmiszereknek – íme…
Tovább olvasom >