Ha drágul az élelmiszer, négy magyar fogyasztóból három változtat vásárlási szokásain

Szerző: trademagazin Dátum: 2013. 10. 15. 12:55

A magyar fogyasztók 77 százaléka azt mondja, ha emelkednek az élelmiszerárak, akkor változtat vásárlási szokásain. Legtöbben a főétkezések közötti falatozásokkal kapcsolatban, új ruházati cikkeknél és az otthonon kívüli étkezésnél spórolnának. Többek között ezt tárta fel a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat kutatása az élelmiszerek drágulásának következményeiről.

Úgy is befolyásolja az élelmiszerek drágulása a magyar fogyasztókat, hogy 40 százalékuk azt mondja, ritkábban megy vásárolni. Arányuk hasonló a vizsgált huszonkilenc európai ország átlagához. Egy-egy vásárlás alkalmával pedig a válaszadó magyarok 67 százaléka kevesebbet költ. (Itt az európai átlag 56 százalék).

Ami a vásárlások helyszínét illeti, az élelmiszerárak növekedése miatt többször megy diszkontba a magyar megkérdezettek 37 százaléka, szupermarketbe 23, hipermarketbe pedig 22 százaléka. Piacot említ 19, lakóhely közeli boltot 11 százalék, ebben az összefüggésben.

– Az élelmiszerárak emelkedése majdnem mindenkit érzékenyen érint – mutat rá James Russo, Nielsen globális fogyasztói kutatásainak szenior elnökhelyettese. – A kínálati oldalon fontos, hogy a vállalatok döntéshozói meg tudják határozni, mely termékek állóképessége nagy, és melyek sebezhetőek. Hiszen a fogyasztók az üzletek polcai előtt állva kompromisszumokat kötnek, és határozottan döntenek arról, hogy mit vegyenek meg, és mit ne. Szintén ez a helyzet, amikor a fogyasztók igyekeznek büdzséjükből minél többet kihozni. Keresik pénzükért a legkedvezőbb értékeket, és a gyártóknak szükséges megkeresniük azokat a kereskedőket, akik kielégítik a vevők új igényeit.

Ha az ennivaló többe kerül, akkor a magyar megkérdezettek közül legtöbben tízóraira vagy uzsonnára költenének másként (61 százalék); új ruhára saját részükre (55); otthonon kívüli étkezésre (39); italok otthoni fogyasztására (38); tevékeny pihenésre és szórakozásra, mint például koncert, film vagy színház (34); kommunikációs szolgáltatásra, például mobil- és vezetékes telefonra, internetre, kábel tévére, stb., (34); mindennapi rutin közlekedésre, mint autó, ingázás, stb. (33).

Említést érdemel, hogy amíg a válaszadók 55 százaléka saját öltözködésére költene másként, addig a gyerekeknek szánt ruházati cikkekre csak 10 százalékuk csökkentené kiadásait.

A változó vásárlásokkal kapcsolatban James Russo így nyilatkozik:
– Még a hagyományos kereskedelem dominál a legtöbb országban, és az alapvető élelmiszereket a fogyasztók mindennapos vásárlásaik során szerzik be. Amikor az élelmiszerek drágulnak, és amiatt a vásárlók képtelenek több árut tenni a kosarukba, akkor piaci szereplők számára az jelent kihívást, hogy új márkákat, új termékeket tudjanak bevezetni az üzletekbe.

Táblázat. Ha drágulnak az élelmiszerek, a fogyasztók hogyan változtatnák meg költési szokásaikat. A legtöbb magyar megkérdezett által által említett nyolc válasz. A válaszadók százalékában.

Amin változtat	Európai átlag	Magyarország
Főétkezések közötti falatozás	39	60
Saját magának új ruha	61	55
Otthonon kívüli étkezés	61	39
Italok otthoni fogyasztása	28	37
Tevékeny pihenés és szórakozás	45	34
Kommunikációs szolgáltatás	27	34
Mindenapi rutin közlekedés	25	33
Utazás/nyaralás	40	30

Forrás: Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat

Táblázat. Ha drágulnak az élelmiszerek, mi az, aminél a fogyasztók nem változtatnának költéseiken. A legtöbb magyar megkérdezett által említett nyolc válasz. A válaszadók százalékában.

Amin nem változtat	Európai átlag	Magyarország
Lakhatás költségei (lakbér, hiteltörlesztés, energia, stb.)	64	67
Egészséggel kapcsolatos kiadások (orvos/fogrovos, gyógyszer, vitamin)	52	59
Otthoni főétkezés	59	59
Gyermeknevelés	19	36
Mindennapi rutin közlekedés	36	33
Kommunikációs szolgáltatások (telefon, kábel tévé, stb.)	35	33
Képzés, tanulás	31	26
Új ruházati cikkek gyerekeknek	19	22