Gyorsult az EU-támogatások előlegeinek kifizetése

Magyarországon az első negyedévi, vártnál gyorsabb növekedést áprilisban némi fékeződés, majd májusban élénkülés követte. Az év egészében a tavalyi két százalékról 3,5 százalék körülire gyorsul a növekedés, mindenekelőtt a tavalyi visszaesésből emelkedésre váltó beruházások következtében.

Udvardi Attila
kutatásvezető
GKI

Idén a külső és belső egyensúly kissé romlik, az infláció gyorsul, de e folyamatok rövid távon elfogadhatóak. Az állóeszköz-felhalmozás 2016-ban az EU-források visszaesése miatt több mint 15 százalékkal zuhant. Idén az újra induló EU-s beruházási ciklus miatt 12 százalékos bővülés várható – állapította meg tényszerűen legfrissebb elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt.

A beruházási ráta 2016-ban 17,8 százalék volt, ami egy közepesen fejlett ország esetében alacsony arány. 2017-ben emelkedés, 19 százalékos ráta valószínű. A 2014-ben indult új EU-s költségvetési periódus pályázatait meghirdették, de a döntéshozatal az ígért egy hónap helyett jellemzően 6–9 hónap (vagy még hosszabb). A szétaprózott, át nem gondolt célok az új pályázatoknál is látszanak, a fő cél a gyors pénzköltés (még a választások előtt). Ezt célozza az is, hogy 2017-re minden pályázatot meg akarnak hirdetni. Ugyanakkor az előző ciklushoz képest nincs valós gyorsulás. A megítélt támogatás ugyan több mint 5000 milliárd forint; a 2014–2020-as ciklus forrásaiból való eddigi költés azonban ennek csak a fele.

Ráadásul a kifizetések jelentős része előleg, mivel a nagy projekteket előrevették, hogy a számláló „pörögjön”, ugyanakkor ezekben lényeges tevékenység még nem indult el (gyakran csak keretösszegekről beszélhetünk, amelyeket később töltenek ki az önkormányzatok). A tényleges beruházási folyamat bőven át fog húzódni a következő évekre (akár 2023-ig is). Az államháztartás hiánya júniusban kiugróan magas, 700 milliárd forint volt, miközben az első öt hónapé együttesen is alig volt több 200 milliárd forintnál. Ennek fő oka, hogy megugrottak az uniós pályázatok finanszírozását a kedvezményezettek számára hazai forrásból megelőlegező kifizetések. A költségvetésbe beérkezett uniós bevételek nagyságrendje ugyanis idén eddig lényegesen elmaradt a kifizetésektől. Ez elszámolási okok miatt nem veszélyezteti a 3 százalék alatti GDP-arányos hiányt, de tartós fennmaradása korlátozná a GDP-arányos államadósság csökkentési lehetőségeit.

Az utóbbi hónapok fejleményei alapján nem igazolódtak be azok a félelmek, amelyek az EU-ból való kilépést megszavazó brit referendum, majd az amerikai elnökválasztás után a populista és EU-szkeptikus politikai erők áttörésétől tartottak. A francia–német tandem megerősödése az USA protekcionista külgazdasági politikájával szembeni közös európai uniós fellépés lehetőségeit is javítja. Szűkíti viszont az európai uniós forrásokra számító, de a közösségi szolidaritást számos ügyben vállalni nem kívánó EU-tagállamok mozgásterét.

Az euróövezet kibővítése és a fiskális unió bármilyen formája felé történő elmozdulás a kívül maradó EU-tagországok perifériára való sodródását valószínűsíti. //