Gyorsuló infláció Magyarországon: brutális élelmiszerdrágulás és kérdéses hatékonyságú intézkedések

Szerző: Trademagazin Dátum: 2025. 03. 12. 13:12

2025 februárjában ismét gyorsult az infláció Magyarországon: a fogyasztói árak átlagosan 5,6%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A drágulás különösen az alapvető élelmiszereket érintette, több termék ára drámai mértékben emelkedett. Az inflációs hullámra a kormány újabb intézkedésekkel reagál, azonban az árréskorlátozás hatékonysága kérdéses marad – mutat rá a Pénzcentrum cikke.

Mely élelmiszerek drágultak leginkább?

A legfrissebb adatok szerint az alábbi alapélelmiszerek ára emelkedett a legnagyobb mértékben éves szinten:

UHT tartós tej (+58%) – 319 Ft → 504 Ft
Finomliszt (+52,8%) – 178 Ft → 272 Ft
Őrölt kávé (+38,2%) – 1310 Ft → 1810 Ft
100%-os narancslé (+34,4%) – 863 Ft → 1160 Ft
Napraforgó-étolaj (+30,8%) – 647 Ft → 846 Ft
Fejes káposzta (+29,1%)
Csirkemellfilé (+25,8%) – 2390 Ft/kg
Tojás (10 db) (+25,6%) – 739 Ft → 928 Ft
Uborka (+23,8%)
Fehérbor, földrajzi jelzés nélküli (+22,8%)

A napi fogyasztási cikkek drágulása mellett egyes nem élelmiszer jellegű termékek, például a karikagyűrűk (+17,2%) és a nyomtatott sajtótermékek (Nemzeti Sport +16,4%) is jelentős áremelkedést mutattak.

Egy hónap alatt is durva ársokk következett be

Nemcsak éves szinten, hanem egyetlen hónap alatt is látványos áremelkedés történt. A februári drágulás legnagyobb vesztesei:

Kakaópor (+13,9%) – 8060 Ft/kg → 9180 Ft/kg
Nemzeti Sport újság (+11,4%) – 350 Ft → 390 Ft
Zöldpaprika (+10,8%)
Uborka (+8,8%)
Őrölt kávé (+8,4%)
Fehérbor (+7,5%)
Napraforgó-étolaj (+6,7%)

A havi átlagos áremelkedés mértéke 0,8% volt, de egyes termékek kiugróan magas drágulást mutattak, ami egyértelműen jelzi az infláció gyorsulását.

A kormány új inflációellenes intézkedése

A drágulásra reagálva a kormány március közepétől újabb beavatkozást jelentett be: 30 alapélelmiszer esetében maximálja a kiskereskedelmi árrést május végéig. Az intézkedés célja, hogy a legfontosabb élelmiszerek ne dráguljanak tovább, ám szakértők szerint ez az eszköz csak korlátozott hatékonyságú lehet.

Az egyik fő probléma, hogy az intézkedés által érintett 30 termék egyáltalán nincs összhangban a legjobban dráguló termékek listájával. Éves alapon az árréskorlátozás a 10 legnagyobb drágulásból csak 4 terméket érint, míg havi szinten a 20 legnagyobb dráguló közül mindössze 2 szerepel a kormány listáján. Ez felveti a kérdést: az új intézkedés valójában milyen hatást tud majd gyakorolni az inflációra.

Mire számíthatunk a következő hónapokban?

Bár a kormány árréskorlátozása rövid távon mérsékelheti bizonyos termékek drágulását, a jelenlegi inflációs trendek alapján nem várható jelentős visszaesés az élelmiszerárakban. Az importfüggőség, az energiaárak alakulása és a belső keresleti viszonyok továbbra is befolyásolják az árakat.

A vásárlók számára az egyik legfontosabb kérdés az, hogy az infláció milyen mértékben marad tartósan magas. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a mesterséges árkorlátozások hosszú távon kevésbé hatékonyak, és akár újabb torzulásokat is okozhatnak a piacon.

A következő hónapokban kiderül, hogy az árréskorlátozás mennyiben fékezi meg a drágulást, de az inflációs trendek egyelőre azt mutatják, hogy az árak további emelkedése elkerülhetetlen lehet.