Gyorséttermek: ami megy külföldön, nem biztos, hogy megy nálunk is

Nem igazán kedvez a magyar piac a nagyot álmodó nemzetközi gyorsétteremláncoknak. A rendszerváltás óta megjelent nagy nemzetközi húzónevek többsége mára becsődölt, ki kisebb, ki nagyobb veszteséggel.

Akik maradtak, vagy alkalmazkodtak a hazai viszonyok kívánalmaihoz, vagy presztízsokokból viszik tovább itteni egységüket. Piaci szereplők szerint az elbukóknak – Wendy’s, Dunkin’ Donuts, Dairy Queen vagy a belga-francia Quick – több közös vonásuk volt. A cégek komoly hálózatfejlesztési szándékkal érkeztek meg, ugyanakkor az anyacégek sok esetben gyakorlatilag távvezérléssel próbálták az itteni leányvállalatokat üzemeltetni és a külföldi üzleti modellt minden változtatás nélkül eladni Magyarországon.
A nyugatihoz képest eltérő ízlésvilág mellett az itteni pálya buktatói közé tartozik, hogy nálunk európai szintűek a bérleti díjak, míg az üzleteken elérhető nyereség már sokkal kisebb. Ráadásul megfelelő helyet találni sem könnyű. Szakmai körök szerint például azzal magyarázható az elhúzódó Starbucks-nyitány – a sajtó már 2007-ben megszellőztette az AmRest nyitási szándékát –, hogy a cég nem tudott megfelelő áron üzlethelyiséget találni magának a fővárosban. Éppen a lanyha forgalom és a magas bérleti díjak diabolikus együttállásán vérzett el a tavaly kivonult ausztrál illetőségű, prémium kategóriás Gloria Jean’s kávézó. Igaz, az itteni gyengébb forgalom oka abban is keresendő, hogy a „papírpoharas” kávézók árainak cirka másfél-kétszeresét lőtték be, ami intő példa lehet a szintén nem a legolcsóbbként ismert Starbucks számára is.
Az ezredforduló után már a nagy nevek is inkább kisebb befektetésekkel indultak, nemritkán franchise hálózatként próbálnak megjelenni. Az ezredforduló után az itteni kávézópiac megerősödésén vérszemet kapott nemzetközi kávézók is már többnyire kicsiből indultak, és azóta is néhány egységgel üzemelnek. A „nagy” kivételnek számító McDonald’s megfigyelők szerint azzal tudta megvetni a lábát, hogy éttermei jó részét franchise szisztémában üzemelteti, és megfigyelők szerint kezdettől fogva törekedett arra: működését az itten piaci viszonyokhoz igazítsa.
A kérdés azonban immár az számukra, hogy hová tudnak továbbfejlődni ezek a hálózatok. A viszonylag magas bérleti díjak mellett piaci szereplők panaszaiban állandó refrénként tér vissza, hogy nálunk roppant hosszú engedélyezési procedúrának néz elébe az üzletet nyitó vállalkozó. A magyar piac másik komoly problémája – amit piackutatások is mutatnak –, hogy a környező országokhoz képest a hazai fogyasztók sokkal kevésbé járnak közösségi helyekre, így kávézókba, éttermekbe – írja a Népszabadság Online.